AICA állásfoglalás

A 2002 májusában leköszönt kulturális kormányzat és a Duna Sétány Székház Kft. 2000 őszi megállapodása alapján a Hagyományok Háza és a Nemzeti Hangversenyterem mellett egy képzőművészeti múzeum is részét képezné a dél-pesti Millenniumi Városközpont kulturális épületegyüttesének. A múzeum építészeti tervezésére vonatkozó zárt pályázatot a művészettörténész, muzeológus szakma megkerülésével, az intézmény rendeltetésének pontos meghatározása nélkül írták ki, amelyet 2000 decemberében a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda nyert el. Az épület alapkőletétele 2002 tavaszán történt meg. A Kulturális Közlönyben május 14-én megjelent a Magyar Nemzeti Galéria „alapító okiratának módosítása”, és az új múzeum vezetésére, vagyis a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettesi állására kiírt pályázat; az állás elfoglalásának időpontja: 2002. július 1. (!).
Az új kulturális kormányzat első nyilatkozatai alapján úgy tűnik, nem rendelkezik megfelelő információkkal a múzeum alapításának körülményeiről és a kialakult helyzetről.
Miközben az előző kormányzat az érdemi párbeszédtől elzárkózott, az új múzeum alapításáról másfél éve szakmai vita kezdődött, amely az AICA (Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége) Magyar Tagozata és a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ szervezésében az Exindex című internetes képzőművészeti magazin oldalain (), a sajtóban és szakmai összejöveteleken azóta is zajlik. Az ügyben érintett szakma képviselőiként állásfoglalásunkat és javaslatainkat ennek összefoglalásaként terjesztjük az új kulturális tárca, valamint a szakmai és társadalmi nyilvánosság elé.

Szakmailag elfogadhatatlannak tartjuk, hogy

– az új intézmény funkcióját, feladatkörét és céljait meghatározó önálló alapító okirat kibocsátása helyett a Magyar Nemzeti Galéria alapító okiratának elégtelen módosításával csak a múzeum elnevezését, 4M (Modern Magyar Művészeti Múzeum), és költségvetési jogállását határozták meg; a jelenlegi módosítás szerint az új múzeum a Magyar Nemzeti Galéria „részjogkörű költségvetési egységeként”, annak meghatározatlan gyűjteményi anyagára épülne;
– az építkezés annak ellenére kezdődött el, hogy az új múzeum vezetésére kiírt pályázatban máig sem tisztázott az új intézmény feladata és gyűjteményi háttere;
– továbbá nehezményezzük, hogy az intézményvezetői állás elnyerésére szóló kiírás nem követeli meg a szakirányú végzettséget;
– véleményünk szerint az állás betöltésének július elsejei határideje nem teszi lehetővé átgondolt koncepció elkészítését.

Javasoljuk a következőket:

1. A Magyar Nemzeti Galéria alapító okiratának módosításával „létrehozott” képzőművészeti intézmény szakmai funkciója tisztázatlan, ezért a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az alapító okirat módosítását és a pályázati felhívást vonja vissza.

2. Az új intézmény alapításának előkészítésére a Minisztérium hozzon létre szakmai tanácsadó testületet, amely határozza meg a más intézményektől független, önálló, új múzeum céljait, működési területét. A szakmai testület az új intézmény általános feladatait a művészettörténész és muzeológus szakma bevonásával, a magyarországi múzeumok és intézmények tevékenységének áttekintése után jelölje ki. Részletes programját pedig a jövőben – nemzetközi – pályázat útján kiválasztott művészettörténész igazgató nyertes koncepciója határozza meg.

3. Az új intézmény felállítása mellett fontosnak tartjuk a meglévő, tragikusan rossz állapotban lévő, képzőművészeti gyűjteményekkel rendelkező múzeumok gazdasági helyzetének, szakmai tevékenységének és szervezeti felépítésének a mai kor követelményei szerint való újragondolását.

Az AICA (Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége) Magyar Tagozatának elnöksége

Budapest, 2002. június 10.