Ha egy képzőművészeti alkotásra gondolunk, elsősorban annak érzékelésére, észlelésére fókuszálunk és a nyelvi artikulációnak a befogadás folyamatában, a megértésben, az értelem-tulajdonításban feltételezünk szerepet. Azonban Zakariás alkotásainak sajátossága, hogy a nyelvi kifejezés a képzőművészeti érdeklődésének központi témája. Alkotásainak kifejezőképessége a nyelvi megértés és az érzéki észlelés összekapcsolhatóságának problematikájára, e sajátos transzformáció módszertanára, hibrid működésére hívja fel a figyelmünket. Az alkotások természetesen nem filozófiai végkövetkeztetések, sokkal inkább a képi-nyelvi jelenség játékos, néhol ironikus, szatirikus vagy éppen szimbolikus képzetek képzőművészeti megfogalmazásai.
