A documenta12 első, a 2007-es kasseli kiállítást kontextualizáló projektje a Roger M. Buergel kurátor által kezdeményezett, Georg Schölhammer vezetésével megvalósuló, a világ minden tájáról hetven művészeti folyóirat olvasóit megszólító folyóirat-projekt. A nemzetközi összefogásban megvalósuló kezdeményezés a documenta12 fókuszpontjainak elemzésére vállalkozik az egyes területek lokális sajátságait szem előtt tartva, az azokból eredő eltérő nézőpontokat, megközelítésmódokat láttatva és ütköztetve.
A szerkesztőségek által beküldött írásokból felépülő közös adatbázis által valamennyi résztvevőnek hozzáférése van az ide eljuttatott anyagokhoz és azokat szabadon felhasználhatja (cserébe elhelyezi saját nyelvi verzióját). A projekt alakulása egyrészt követhető a részt vevő folyóiratokban, másrészt a folyóiratok dialógusaiból táplálkoznak a documenta12-t megelőzően három alkalommal megjelenő, nyomtatott d12 kiadványok is, a következő témák köré rendezve:
A modernitás az antikvitásunk?
A modernitás számos felvetése töredékesen maradt meg és mára “befejezetlennek” tűnik. Számos olyan struktúra, forma és eredmény, melyeket mi a modernitáshoz kötünk, eltűnni látszik a mai átalakulási folyamatok közepette. Ugyanakkor a modernitás valós és konceptuális terei – annak esztétikája, politikai struktúrái és ideái – nem szűntek meg számos kérdésfelvetés alapjául szolgálni a művészet terrénumán belül és azon túl is, valamint egymással konfrontálódó vélekedésekhez vezettek. Valóban a modernitás lenne a mi antikvitásunk?
A puszta élet (szubjektifikáció)
A szubjektum kitettsége, hatalomfosztottsága és védtelensége számos aktuális filozófiai és esztétikai vita tárgya, amelyekhez a szubjektum új öntudatának igényét megfogalmazó politikai megfontolások és művészeti kezdeményezések társulnak. E project tematikus keretét ezek megnyilvánulási formái, valamint a szubjektum kortárs művészetbeli státuszával kapcsolatos kérdések alkotják.
Mi a teendő?
Az oktatás és a kommunikáció adekvát formáinak megtalálása az egyik legélénkebb vitatéma korunk társadalmaiban, nem csupán a művészeti életben. Már megalapozott, elfogadott gyakorlatok és intézmények éreznek egyre nagyobb nyomást magukon és jutnak öndefiníciós válságba. Az újonnan alapított intézmények mégis gyakran ezeket a tradicionális modelleket követik. Mindezekkel párhuzamosan – elsősorban lokális szinteken – új szervezeti formák és önszerveződések, új típusú művészi és kommunikációs munkamódszerek tűnnek fel. Vajon ezek közül melyek képesek arra, hogy fejlődő, nyitott és autonóm gyakorlatok biztosítsanak és válaszokat találjanak az oktatás azon kérdéseire, amelyeket maguk is reprezentálnak?
: helyi hang
Az exindex meghívást kapott a documenta12 folyóirat-projektben való részvételre, így az elkövetkező időszakban az ehhez kapcsolódó anyagok (szövegek, interjúk, képek, művek, műveletek, javaslatok) folyamatosan fognak itt megjelenni: egyrészt az általunk felkért szerzők hozzájárulásai, másrészt a közös adatbázsiból válogatott anyagok fordításai és az arra vonatkozó reflexiók.
Néhány kérdés a lehetséges megközelítések közül:
Mennyiben különbözik a művészi munka a nem-művészi munkától?
Hogyan viszonyul egymáshoz a teoretikus megfontolás és az esztétikai gyakorlat?
Milyen tematikus hangsúlyeltolódások figyelhetőek meg a különböző művészeti diszciplinák között?
Hogyan hatja át egymást (képes együttműködni) a művészeti produkció, a diskurzus és a kritika?
: közös szerkesztés
Az együttműködés a kezdeményezők reményei szerint nem korlátozódik a documenta12 idejére, hanem kísérlet egy globális, független terjesztőhálózat létrehozására, mely kapcsolatot generál eltérő földrajzi és nyelvi kontextusok között és lehetővé teszi a folyamatos, témaorientált, diszkurzív dialógust. Ennek érdekében a közös adatbázis nyílt forráskódú programra épül, a szerzők pedig a megengedő szerzői jogokat alkalmazzák vonatkozó szerzeményeikre.