Szövényi Anikó
Random helyzetjelentések Londonból XVIII.
Pluszpont szörf
Most, hogy a cseresznyefa is elvirágzott, úgy tűnik a talaj is végleg felengedhetett, mivel mindenhonnét friss művészet bújt elő. Ideje volt körbeszagolni a kezdeményeket. A hős csillagtúrája ezúttal főként Hackneyre koncentrálódott, a város hetedízigleni munkásnegyedére, a keleti oldalon.
Mindjárt az
első helyszínről nem hitte el, hogy létezik.
A The New Lansdowne Club kiváló díszlet lehetne
a Twin Peaks folytatásához, igazi munkásegylet, ahol
az utóbbi ötven évben nem változott semmi
[ pic01 ][ pic02 ][ pic03 ].
A műbőr kagylófotelek, lehasznált
billiárdasztalok, parkettre felfestett tánclépések
ingergazdag környezete szolgált hátterül a Gatsby
című kiállításhoz, amit 69 művész
munkájából raktak össze Fitzgerald regényének,
A nagy Gatsbynek témájára. A szám így
elsőre talán soknak tűnik, de korántsem volt
minden alkotás százszázalékos, és valószínűleg
néhányat, amiknek tökéletesen sikerült
vegyülniük, meg sem talált a szörfös [ pic04 ].
A helyszínhez való adaptációra legjobb példái:
Eva Rothschild diszkógömbje, amin a kis tükröket
famintás műanyag lapokkal leragasztva, a gömböt
ragyogásától megfosztva mintegy kifordította
funkcionalitásából [ pic05 ]; Laura Cull
From His Private Collection fotósorozata falra akasztott agancsokról
és barokkos kandallókról a bárpult fölötti
oklevelek közé helyezve [ pic06 ] vagy Helen Edwards
Passanger sorozata csodálatos hawaii-mintás ingekbe
öltözött nyugdíjasokról [ pic07 ][ pic08 ];
illetve Mikame Ghost-ja, egy sarokba állított gipsz
kisfiúval [ pic09 ].
A munkák másik nagy csoportja az "elit party"
tematikára reagált. Ilyenek Will Hunt ezüst
bölcsességfog mandzsettagombjai [ pic10 ] és
Cheetham-Kelly-Spurier hatalmas oldenburgos gyöngysora bársony
kereveten [ pic11 ]; vagy Matthew Brotherhood Half Full-ja,
egy félig megtöltött söröskorsókból
épített gúla, mely az alapvető félig
üres-félig teli relativitáselméleti kérdést
feszegeti ironikusan azzal, hogy a zselé csak a korsók felső
felét tölti ki [ pic12 ].
A téma, a direkt amatőrre vett munkák, a lelakott
klubhelyiség együtt hatalmas retróbomba: a most divatos
80-as évek 30-as évek kultuszának imitációja
60-as évekbeli táncdalfesztivál atmoszférával.
Már csak a
kontraszt kedvéért is a Showroomban folytatta a szörföt
a finn Gun Holmström Sunday c. kiállításával.
A Sunday 1-3 videóinstallációjában
három kaleidoszkópszerű loop látható:
egy éjszakai narancsos fényű, mandalás rajzolatú
autópályakereszteződés [ pic13 ], egy
imához felálló gyülekezet és egy beérkező
tehervagon. A szekvenciák ismétlése plusz a képek
vízszintes és függőleges tükrözése
meditatív pulzálást kelt. A művész interpretációját
-keresztrefeszítés, halál, feltámadás-
inkább nem erőltetné a hős, az installáció
nehézkes magyarázatok nélkül is megállja
a helyét.
Holmström másik rövid videójában, a Sermonban
pedig, egy kis finn szigeten szolgáló lelkész portréját
vázolja fel [ pic14 ][ pic15 ]. Északi szofisztikált
keresztény misztikum.
Ha már keresztények, akkor a következő legyen
az IBID.Projects-ben Nathaniel Mellors videója [ pic16 ],
aki az amerikai „Heavens Gate" nevű keresztény
szekta tagjainak csoportos öngyilkosságuk előtt saját
magukról készített riportjait mutatja be. Banális
indokok dokumentációja, miként szerezhetők
pluszpontok a mennyországba jutáshoz.
Szintén itt, a galéria falát a román Dan Perjovschi
kéthetes vendégeskedése során rajzolta tele
londoni élményeivel. A rajzok találóan fogalmazzák
meg minden kelet-európai első benyomásait a szigetvilágban,
s a hőst is kísértetiesen emlékeztették
az eleinte sokkoló élményekre, mint a reptéri
interjú, a napi négyórányi metrózás
és a sörök bő választéka [ pic17 ][ pic18 ].
Szóval sörkultúra.
Az ICA-ben a Beck’s Futures 2002 fiatal brit művészeknek
kiírt díj, az amolyan ifi Turner Prize 11 jelöltjét
lehet épp megtekinteni. A nagyméretű harsány
popos/gótpopos festmények és birkás installációk
leírását most inkább átugorná
[ pic19 ]. Ha a zsűri a szörfösre hallgatna, akkor
Hideyuki Sawayanagit hozná ki győztesnek. Az In 30 Seconds
You Will Be Possessed By Love c. munkájában egy teljesen
sötét helyiségben 30 másodperces visszaszámlálás
után a látogatót arculcsapja egy stroboszkópikus
felvillanású „love" felirat, s több percre
igen komolyan beégve a retinájába ott is marad. Így
tapogatózik át a sötétben homloklebenyén
a lila felirattal a művész következő videóinstallációjához,
a padlóra vetített Cannon, or the Will to Fly-hoz
[ pic20 ][ pic21 ][ pic22 ], amiben egy öltönyös figura
leesik, majd gyorsan még abban a szétcsúszott pózban,
ahogy földet ért, megfordul, és négykézláb
eliszkol, körülbelül olyan zajjal, ahogy ezt a csótányok
teszik.
Meglepetés-művészetben a második helyet David
Cotterrell kapná egy jóval esztétizálóbb
installációval, a Borrowed Time-mal. Szintén
sötét helyiségben halk, egyre erősödő
zakatolás hallatszik, miközben a szoba kezd megtelni füstgép
pumpálta gőzzel. Erre vetítődik rá
egy, a néző felé közeledő mozdony képe,
s ahogy a fehér felhő mind sűrűsödik és
növekszik, a vetített mozi egyre kevésbé tud
áthatolni rajta, így a vonat valóban egyre közelebb
kerül a látogatóhoz.
Dobogóra még Toby Paterson kerülhetne a falra felcsúszott
izgalmas lakótömb makettjével, a We Fall Into Patterns
Too Quickly-vel [ pic23 ] ill. építészeti
elemeket, mint például a Royal Collage of Physicans vészlépcsőjét
motívumként használó falfestményeivel
[ pic24 ].
Majd kiderül, hogy a sörcég marketing képéhez ki tud legalkotóbban hozzájárulni.