2026. április 30-án elhunyt Kis-Tóth Ferenc Munkácsy Mihály- és Kortárs-díjas festőművész.
1949. június 14.-én született KIskunfélegyházán. 1980-ban diplomázott a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sváby Lajos növendékeként. 1982-85 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 1980 és 1984 között tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, valamint a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak és a Pentaton Csoportnak. 1986 és 1992 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola Festő Tanszékének tanársegédjeként dolgozott, majd 1993-tól 2012-ig az Egyetem művésztanára volt. 2012-től 2017-es nyugdíjazásáig a Festő Tanszék Murális Műhelyének óraadó tanáraként tevékenykedett.
Novotny Tihamér művészeti író megemlékezése:
A mindig a népben, nemzetben, magyar történelemben gondolkodó, a pusztító versus megtartó erők negatív és pozitív sugallatait egyaránt érző, illetve értő, a kunszállási tanyavilágból származó Kis-Tóth Ferenc művészember olyan igazságkereső alkotó volt, akinek festői hitvallását a legkorszerűbb, legprovokatívabb ars poeticai hátranyitásként értékelhetjük. Alámerülését a múltba szellemi emelkedésként, lélekerősítő töltekezésként és értékmentő kultúraféltésként élte meg.
Identitásának radikális sarkpontjait a következő célok határozták meg: emlékállítás a paraszti világnak, az ősöknek, a tanyasi iskoláknak, a falusi kovácsműhelyeknek, a népművészetnek, a haldoklásra ítélt kézműves tárgyaknak, a kisipari eszközöknek, a kivándoroltaknak, a háborúk és a diktatúrák áldozatainak. Műveivel éppúgy figyelmeztetett a tájrombolás és környezetpusztítás, mint az újabb keletű migráció veszélyeire. Öntudatának légy hű magadhoz szálazású gyökereit éppúgy eredeztette a kulturális kereszténység nemzeti Képes krónikájából, Pléhkrisztusaiból, mint Vörösmarty Mihály vagy József Attila verseiből, mely utóbbiak közül sokat kívülről tudott.
Vizuális előretekintése a markáns, leegyszerűsítő formanyelv, a merész tárgyias anyaghasználat és a költői képzettársítás emblematikus szentháromságában gyökerezik. Plextollal kevert színes homokmasszákból, fém-applikációkból, talált tárgyakból, anyagokból festett–épített–szerkesztett képelemeit gyakran rendezte-szervezte bejárható labirintusokká. Életének utolsó színterén – Garán – második feleségével, Megyer Márta képzőművésszel saját munkáikból létrehoztak egy unikális múzeumot, gyűjteményes házat lakóterükből, s annak minden melléképületéből.
Kis-Tóth Ferenc egyszerre primordiális és ultramodern életműve, alkotói lábnyoma csak úgy tűnik el a történelemből, mint a Garára vezető kerékpárút martjába vésett-faragott nomád frízének bennünk élő utóképe: az eredetit hóval lepi be a tél, eltörli az eső és a szél, de annak mindig felettünk lebegő szellemi felhője időtlen időkig sugározza, ontja jeleit, üzeneteit.
https://www.youtube.com/watch?v=UUB54BeS5Ys
https://www.youtube.com/watch?v=kjIHbNReuQY
