Elhunyt Kováts Albert Munkácsy Mihály-díjas festőművész.
Az 1936. április 10.–én Budapesten született alkotó szabadiskolai tanulmányai és az 1956-os forradalmat követő börtönévek után 1961-ben lépett szabadúszó művészként a nyilvánosság elé. Korai munkái csöndes, statikus, ikonhatású képek, velük – szellemi tüntetésként – Vajda Lajos emléke előtt tisztelgett. A 60-as évek végén festett mágikus tájai fölött Vajda és Paul Klee szelleme lebeg, 1967-es „Übü apóján” először pendült meg későbbi nagy témája: Übü király. De Jarry diáktréfa-groteszkjének címszereplője ~ értelmezésében a Kádár-korszak sötét áthallásokkal terhes, ikonpózba merevedő, dísztribünön magasodó Diktátor-bábuja lett.
1980-1985 között kollázsokat készített: legtöbbször fekete alapon finom, kiegyensúlyozott fehér vonalrajzra fűzte fel a kollázselemeket. Ezek misztikus palotabelsőket, halott városok faltöredékeit szuggerálják, szaggatott formáik vizuális sikolyként hatnak a fegyelmezett vonalsíkokon. Tiszta, hűvös, zenei hatású „precíz szürrealizmusa” groteszk elemekkel gazdagodik Übü-mitológiájának kollázslapjain. Plasztikus, lebegő fekete-szürke anyagdarabokból komponálta a baljós „Fekete Übüt”, vibráló könyvlap-csíkokból a pohos, arcnélküli, hegyforma Übüt, s talányos Önarckép-Übüjét a koponya üres szemgödre – ami talán mai diktátorkellék: fekete szemüveg – teszi még ijesztőbbé.
1985 után visszatért a rajzhoz és a festéshez. A 80-as évek végén, a 90-es években gyakran dolgozott csőtollal, vegyes technikával, farostlemezre. Kedvelt kompozíciós eleme a míves-rajzos, nagy befoglaló forma, amelynek kontúrján belül fantasztikus utazás kezdődött egy aprólékosan kidolgozott, valószínűtlen tájon. Szeszélyesen indázó vonalakkal, pontok, pöttyök, szálas vonalkák sokaságával írt rájuk olyasmit, ami lehetne repülőgépről nézett szántóföld-sakktábla, régészeti ásatás vagy mikroorganizimusok nyüzsgése egy vízcseppben. „Összeolvasva” mindez tollas kalapú profillá változhat: XX. századvégi Arcimboldo-fejjé vagy egy új, titokzatos létezővé. ~ a vajdai, kafkai szürrealizmus szellemi kisugárzásából indulva érkezett egy intellektuális, tűnődő, elegáns abszurdhoz, egy finoman szerkesztett, organikus szürrealizmushoz. Vibráló, élő képfelületein régi korok mívessége keveredik a Holdra szállás izgalmával.
1969-ben lett a Művészeti Alap tagja. 1994-ben alapító és vezetőségi tagja volt a Belvárosi Művészek Társaságának. 1995-ben alapító tagja a Magyar Festők Társaságának, melynek később elnöke is lett. 1996-tól tagja volt a Magyar Vízfestők Társaságának is. Festői munkássága mellett 1991 óta írt, publikált képzőművészeti és várostörténeti vonatkozású cikkeket, 1993–98 között képzőművészeti műsorokat szerkesztett az MTV-ben.
Hazai közgyűjteményben egyebek mellett a Magyar Nemzeti Galériában, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Kecskeméti Képtárban és a győri Xantus János Múzeumban találhatók alkotásai.
Egyéni kiállítások
1967 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1968 • Bartók Béla Klub, Pécs
1969 • Művelődési Ház, Szentendre
1982 • Helikon Galéria, Budapest (kat.)
1984 • Bartók Galéria, Szeged
1986 • Óbudai Pincegaléria, Budapest
1992 • Budapest Galéria Lajos u., Budapest
1994 • Vigadó Galéria, Budapest [Mózes Katalinnal, Ganczaugh Miklóssal]
1996 • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat
1997 • Francia Intézet, Budapest
1998 • Xantus János Múzeum, Győr
1999 • Rozsnyó [Barabás Mártonnal]
2000 • Gyergyószentmiklós [Barabás Mártonnal]
2000 • Csepel Galéria, Budapest
2001 • Pintér Sonja Galéria, Budapest [Kelemen Katával]
2005 • Pintér Sonja Galéria, Budapest
2006 • Art9 Galéria, Budapest
2008 • Kortárs Galéria Műkereskedés, Kecskemét
2008 • Curia Galéria, Vác (Kováts Borbálával)
2008 • Csoport-Horda Galéria, Pécs
2009 • Ráday Galéria, Budapest
Díjak, kitüntetések:
1991: 1956-os emlékérem;
1993: a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége díja; az Eötvös Alapítvány díja; a Pro Urbe-díj arany fokozata
1998: a Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége díja (Kollázs ’98 kiállítás); Magyar Festők Társaságának díja;
1999: Munkácsy-díj; Simsay Ildikó-díj
2000: Magyar Festők Társaságának díja
2000, 2002: a MAOE díja
2002: a Belváros-Lipótváros Művelődéséért Díj
