Életének 86. évében elhunyt Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, fényművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a köztestület volt alelnöke.
Csáji Attila 1939. március 21-én született a mai Szlovákia területén található Szepsiben. 1948 óta Budapesten élt. Éveken keresztül tanult Zajti Ferencnek, Csontváry barátjának és tanítványának a műtermében. Az 1956-os forradalmat követően el kellett hagynia Budapestet, Miskolcon érettségizett, majd az Egri Tanárképző Főiskola rajztanári szakát végezte el 1964-ben.
A kezdeti szürreális jellegű képeket követően az 1960-as évek közepétől festett fénnyel értelmezett plasztikus képeket. Első gesztusfestészeti alkotásait 1963-ban készítette. A hatvanas-hetvenes években a magyar avantgárd művészeti élet aktív szervezője volt, ő kezdeményezte és szervezte a Szürenon kiállítást, az „R” kiállítást, a balatonboglári kápolnatárlatok koncepciójának kialakításában, valamint lengyelországi múzeumok magyar avantgárd kiállítássorozatának létrehozásában is tevékenyen közreműködött.
A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) támogatásával a lézer képi lehetőségeit kutatta, társa a munkában Kroó Norbert, a magyarországi lézerkutatás vezetője volt. Új képi transzformációs módszert kísérletezett ki, az úgynevezett szuperpozíciós módszert (1979). Az eszközrendszert és módszert 1980-ban szabadalmaztatták a KFKI-ban. Az MIT CAVS fényművészeti munkássága alapján tagjává választotta. 1991-ben az Interscience Technology támogatásával a lézer képi lehetőségeit tanulmányozta az Egyesült Államokban. A Leonardo Társaság (Los Angeles) tagja lett. 1990-től Groholy Tibor kutató mérnökkel dolgozott együtt lézeres optikai rendszerek fejlesztésében és lézer environmentek, fény-installációk megvalósításában. 1993-ban megrendezte az egri Kepes Múzeumban az első Fényszimpóziumot.
2002-ben nagyszabású fényművészeti bemutatót tartott Koppenhágában. 2003-ban az egri trinitárius templomban Visszatérés címmel rendezett fényperformanszt, 2005-ben pedig a Kiscelli Múzeumban, valamint a Római Magyar Akadémián mutatta be Lappok és laptop című nagyszabású lézer environmentjét. 2015-ben a Műcsarnokban megtartott kiállítása a Fényút címet viselte. Ugyanebben az évben nyílt meg Egerben, a Nemzetközi Kepes Intézetben állandó kiállítása. Festményeket, hologramokat, neonszobrokat és lézerfényműveket felvonultató életműtárlata 2024 tavaszán Villanások a múltból és jelenből címmel volt látható a Pesti Vigadóban.
Művei megtalálhatók többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a szöuli Kortárs Művészeti Intézet, az MIT és a delhi Nemzeti Modern Művészeti Galéria gyűjteményében. 2009-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, 2015-ben Érdemes művész címet és Prima díjat kapott, 2018-ban Kiváló művész kitüntetésben részesült. Csáji Attilát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.