2023. március 14-18.
MTA Székház, Díszterem (Budapest V. Széchenyi István tér 9.)
A Magyar Tudományos Akadémia 2025-ben ünnepli alapításának, fennállásának és működésének 200. évfordulóját. Az MTA a bicentenárium alkalmából a Széchenyi téren kíván olyan jelet állítani, amely méltó az Akadémia történetiségéhez, ugyanakkor kifejezi a tudomány naprakészségét, mindenkori aktualitását és gyors reagálóképességét is.
A kiírás szerint a mű a jelalkotás és a térszervezés eszközeivel egyrészt megjeleníti a tudomány megalapozottságát, megbízható természetét, azt, hogy megoldást keres a jelen problémáira és a jövő kihívásaira, másrészt lehetővé teszi különböző – többek között a városi, a nemzeti és a tudományos – közösségek találkozását is. Megszólít; érdekes és élvezhető anélkül is, hogy minden jelentése feltárulna, vagy mindegyik jelentését meg kellene fejteni; gyűjti, vonzza a különböző közösségek tagjait. Egy olyan befogadó teret hoz létre, amelyet mindenki a sajátjának érezhet. A beérkező pályamunkák mindegyike megtekinthető a kiállításon, átfogó képet nyújtva a jelenkori köztéri művészet és építészet állásfoglalásáról, tudományhoz fűződő viszonyáról.
Az Akadémia „kilépése” az MTA Székházából az előtte található térre valójában folytatása annak a folyamatnak, amelynek során a Magyar Tudományos Akadémia a város központi magjának számító téren kapott az akkori városképtől olyannyira elütő, neoreneszánsz épületet 1865-ben. Térfoglalása – azaz a nemzet fővárosában egy központi területnek a tudomány általi kijelölése – azonban ezzel nem állt meg. A 19. század második felében az Akadémiának gondja volt rá, hogy a Székház előtti téren alapítójának és tagjainak szobrot állítson, illetve részben szervezze, illetve finanszírozza a szobrok emelését. A 20. században viszont már csak eltérő politikai ideológiák mentén szervezett, könnyen elbontható alkalmi díszleteket állítottak fel. Maga a tér fokozatosan szűnt meg a város gazdasági, társasági és kulturális központja lenni.
A pályázatra 65 pályamunka érkezett. Ezeket egy építészekből, művészettörténészekből, képzőművészekből, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal képviselőiből álló Bíráló Bizottság értékelte. Erő Zoltán, Budapest Főépítésze, a Bíráló Bizottság tagja elmondta, hogy a testület az értékelés során elsősorban arra figyelt, hogy mit, hogyan és mennyire közérthetően jelenít meg a tervezett műalkotás, milyen a térépítészeti és szobrászati színvonala és mennyire reális a megvalósíthatósága. Mint azt az eredményhirdetésen bejelentették, az MTA elfogadta a Bizottságnak a díjakra vonatkozó javaslatait, de megvalósításra – gondos mérlegelés után – nem az első díjazottat, hanem egy másik, második díjjal jutalmazott pályamunkát, a „Határtalan történet” címűt javasolta.
A megvalósításra javasolt művet a 200. évforduló alkalmából az Akadémia és a Széchenyi tér között „tudománytérként” építi meg majd az MTA. A döntés fő oka, hogy a Széchenyi térnek a Székház vonzáskörébe való bevonására, valamint a társadalom és a város felé való nyitásra leginkább a megvalósításra kiválasztott “Határtalan történet” című pályamunka alkalmas.
A kiállítás megtekinthető 2023. március 14-18. között, kedden, csütörtökön és pénteken 14:00 és 19:00, szerdán és szombaton 11:00 és 19:00 óra között.
2023. március 17. (péntek) 17.00
Tárlatvezetés Kulcsár Géza esztétával, városkutatóval
