New York-i történet

A New York-i Eyebeam egy magánszemély, bizonyos John S. Johnson által 1996-ban alapított és azóta vezetett nonprofit médiaközpont, melynek tevékenységi köre a médiaművészeti bemutatóktól az oktatásig terjed. 2003-ban új, kb. 9000 négyzetméteres épület kialakításába kezdenek, amely többek között művészeti és technológiai múzeumként, médiaszínházként és digitális archívumként funkcionál majd. (A funkciókról lásd bővebben http://www.eyebeam.org/museum/index.html) Az épület kialakítására és a tervezők kiválasztására újszerű módszert alkalmaztak, amely talán mintát nyújthat, ha majd egyszer valaki múzeumépítésbe fog Magyarországon. (lásd http://www.eyebeam.org/museum/arch_particip.html)

2000 szeptemberében, tehát kb. egyidőben a Modern Magyar Művészeti Múzeum létrehozásának bejelentésével New York-ban harminc meghívott cég részvételével különleges, háromfordulós építészeti pályázat kezdődött. Az első körben az építészeti irodák bemutatták korábbi munkáikat, valamint az új médiumokkal kapcsolatos eddigi tevékenységüket. Az Eyebeam zsürijének döntése nyomán a pályázat következő fordulójába tizenhárom résztvevő jutott. 2001. január 15. és március 16. között zajlott le a második szakasz, melynek végén a pályázók bemutatták az új épületre vonatkozó koncepcióikat. Az intézmény kuratóriumának tagjai, a sajtó és az építészek az Eyebeam galériájában 2001. júniusában tekinthették meg a terveket. A pályázat döntőjébe három cég jutott. A harmadik fordulóban, amely 2001. júniusától augusztus 30-ig tartott, a döntősök elkészítették a múzeumra vonatkozó konkrét terveiket, amelyeket szeptember 20. és október 11. között nézhettek meg az érdeklődők.

Ezzel egyidejűleg az Interneten vitafórumot (http://b.parsons.edu/~eyebeam/) hoztak létre szakemberek és érdeklődők részvételével, melyben az „open source”, azaz a nyílt információcserén alapuló modellt alkalmazva elméleti síkon, illetve az adott és megismert tervekre vonatkozóan az új médiumok és a kortárs építészet viszonyáról esett szó. Néhány téma: Mi a jobb megoldás, ha a végletekig flexibilis tér áll rendelkezésre vagy többet nyújt az önálló építészeti ötlet? Hogyan befolyásolja az építészeti környezet a művek bemutatását és befogadását? Hogyan változott meg a néző és a művész kapcsolata az új médiumok megjelenésével? Melyik pályázat felel meg legjobban a jövő várható követelményeinek?

A három döntőbe jutott iroda,
a Diller és Scofidio (http://www.eyebeam.org/museum/phase2/diller.html), [pic]
a Leeser Architecture (http://www.eyebeam.org/museum/phase2/leeser.html) [pic]
és a rotterdami MVRDV (http://www.eyebeam.org/museum/phase2/mvrdv.html) [pic]
közül a zsüri ajánlására az Eyebeam igazgatója választja majd ki azt a céget, amelyet a végleges tervek elkészítésével bíznak meg. A döntés előtt, 2001. december 1-én egynapos nyílt szimpóziumra kerül sor, melynek témái a valós és virtuális terek viszonya, a kurátorok és a művészek közti kapcsolat újraértelmezése, valamint a médiaművészeti múzeum jelene és jövője.