– A királypártiak, a Forradalom visszaszorításában reménykedve, leállítják a párizsi élelmiszerszállítmányokat, hogy éhínséget generáljanak.
– Október 5-e előestéjén pár száz fanatikus nő, Les Halles-i munkások vagy haladó polgárok, elindulnak a Városháza felé.
– Nőnek öltözött Les Halles-i munkások csatlakoznak a menethez.
– Útjában a csapat a többi párizsi nőt a hajuk levágásával fenyegeti, amennyiben azok nem csatlakoznak hozzájuk.
– A csákányokkal és vasrudakkal felfegyverzett tömeg megostromolja a Városházát, rátámad az alkalmazottakra, széttöri a pultokat, és széttépi a párizsi városvezetési dokumentumokat.
– A tömeg kifosztja a Városháza pénzesszekrényeit és a fegyvertárat.
– A párizsi nők a raktárvezető apátot felkötik a Városháza haranglábjára, majd a testét lehajítják a tíz méterre alant álló tömegbe.
– Egy Saint-Antoine-i agitátor meggyőzi a párizsi nőket, hogy induljanak el a királypártiak megbüntetésére, és hozzák el a kenyeret Versailles-ból, a párizsi nép számára.
– A Párizst első hullámban elhagyók mintegy 5-6000 felajzott nőt számlálnak.
– Megjelenik Rose Lacombe, a Királyi Palota egyik vezető prostituáltja, valamint Louison Chabry, fiatal aktivista, akit a mozgalom szónokának választ; Théroigne de Méricourt, egy feslettségéről hírhedt asszony felhág egy ágyúra, és a környező nőket és férfiakat bujtogatja.
– Útban Versailles felé, a csapat fogadókba tör be, kenyeret és rengeteg alkoholt zsákmányolnak, kezdenek lerészegedni.
– Versaille-ba érkezésük előtt a párizsi nők elrejtik fegyvereiket, hogy kevésbé tűnjenek fenyegetőnek.
– Eközben párizsi milicisták érkeznek a Városházához.
– Látván, hogy parancsnokuk a társadalmi nyugtalanság fokozásától való félelmében nem hajlandó Versailles-ba menni, a milicisták akasztással fenyegetik, ha nem vezeti őket oda.
– 15.000 férfi indul útnak, akikhez ezrek csatlakoznak a népből és a polgárságból.
– Versailles-ban a nemzetgyűlést felháborítja a hallgatóság viselkedése, akik üvöltöznek a jobboldali szónokok beszédei alatt, miközben a baloldal a párizsi nők érkezésére és királypártiakkal szembeni támogatására vár.
– A hírek egy kis részeg csoport érkezéséről nem nyugtalanítják túlságosan a királyt.
– Éjszakára, mikor a párizsi nők Versailles-ba érkeznek, már esik az eső, a nők kimerültek, belepi őket a sár, ami csak még inkább feltüzeli őket, amint kiáltozva vonulnak az utcákon: “Mi vagyunk az ördögök, akik azért jöttünk, hogy a francos királynét élve vagy halva visszavigyük Párizsba.”
– A király tanácsosa a testőrséget és két népi ezredet vonultat fel a Place d’Armes-on, a kastéllyal szemközt.
– A párizsi nők ostromgyűrűbe fogják a Hotel des Menus-ben ülésező Nemzetgyűlést.
– A párizsi nők egy küldöttségét meghallgatja a Nemzetgyűlés; a nők büntetést követelnek a királypártiakra, és Párizs püspökének halálát, akit az éhínség megtervezésével vádolnak.
– Párizsi nők és küldöttek indulnak a kastélyba, hogy a királlyal beszéljenek.
– A kívül maradt nők türelmetlenségükben betörik a Nemzetgyűlés bejáratait és megszállják a termeket, trágárságokat üvöltözve, énekelve.
– Felugrálnak a küldöttek padsoraira, rátámadnak a királypárti küldöttekre, sértegetik az elnököt, részegen röhögve üvöltöznek, illetlen gesztusokat tesznek, hozzásimulnak minden egyes férfihoz, legyenek azok a nép fiai, papok vagy főnemesek.
– Mikor Louison Chabry a király színe elé ér, már annyira felajzott és részeg, hogy eszméletlenül rogy össze.
– Théroigne de Méricourt és egy csapatnyi párizsi nő beszivárog a királyi ezredekbe, itatják, lefegyverzik és ingerlik a katonákat.
– Théroigne alkoholt osztogat a Place d’Armes-on, táncol a katonákkal, miközben néhány társa odadobja magát a legfeltüzeltebb férfiaknak.
– A nép katonáinak trágársága és a helyzet beteges mivolta arra bírják a királyi gárdistákat, hogy rátámadjanak erre a buja és részeg tömegre, a rend helyreállítása érdekében.
– A nép katonái és a nők a Place d’Armes-on védik magukat.
– A morajló tömeggel szemben a királyi testőrség visszahúzódik.
– A királyi testőrség parancsnoka elrendeli, hogy a tömeg vonuljon vissza a Place d’Armes-ról.
– Egy középkorú nő késsel levágja egy, a harc során elesett testőr fejét, és mintegy válasz gyanánt a parancsnok felé hajítja.
– Öt kocsi próbálkozik meg a kastélyból való meneküléssel, megvizsgálandó, hogy van-e lehetőség a menekülésre, de a párizsi nők köveket dobálva kényszerítik őket a visszafordulásra.
– A párizsi nők, vagy nőnek öltözött párizsi munkások a Place d’Armes-on telepednek meg, elvtársaik – a nép katonái – csatlakoznak a csoportjukhoz.
– A nemzetgyűlés izzadságtól és bortól kezd bűzleni; egy sokkoló dalokat éneklő, magas nő elnököl; a padsorokban, minden folyosón, az épület minden szegletében férfiak és nők isznak, esznek, üvöltöznek egymással, paráználkodnak, és fenyegetik azokat a küldötteket, akik ez ellen szót emelnének.
– 11 órakor egy újabb menet, mintegy 25.000 férfi érkezik a Nemzetgyűlés közelébe, amely időközben egyfajta orgiává alakul át.
– A királyi gárdisták visszavonulnak a kastélyba.
– A Place d’Armes-on mindenfelé tüzek gyúlnak, az emberek elvágják a királyi gárdisták elleni harcban, illetve a városban zsákmányolt lovak nyakát és sütni kezdik a húst.
– A tömeg felfalja a félig sült húst és lerészegedik a városból lopott alkoholtól.
– A gyülekezet orgiája eléri a Place d’Armes-ot; a kis tábortüzek fényénél énekelnek, táncolnak és paráználkodnak, miközben a leginkább őrjöngők nyársra húzzák a gárdisták holttestét, hogy megsüssék őket a tűzön.
– Az ablakból a király és köre borzalommal eltelve tekint le a kastély előtt kibontakozó jelenetre.
– Néhány küldött, kihasználván a király rettenetét, aláíratja vele a vitatott dokumentumokat.
– Reggel 5 óráig csoportok fosztogatnak Versailles fogadóiban és templomaiban.
– 6 óra körül a tömeg újra összegyűlik a Place d’Armes-on, felfeszíti a védőkorlátokat és benyomul a kastélyba.
– A felkelők minden a kertben tartózkodó testőrt megölnek; egy Les Halles-i férfi, szoknyában és női fejfedőben, levágja egy gárdista fejét és egy dárdára tűzi, mintegy a vérfürdő zászlajaként.
– A királyi testőrség próbálja védelmezni a kastélyt és az ablakból lőnek a tömegre, de hamarosan már túl sok felkelő nyomul be a palotába.
– Teremről teremre haladva az élen haladó csoportok szisztematikusan legyilkolnak minden útjukba kerülőt, lett légyen az gárdista vagy egyéb, míg az utánuk következők mindent porrá zúznak, ami a kezük ügyébe kerül, letépik az ornamenseket, obszcén graffitiket karcolnak a tükrökbe és a fő erkélyek ablaktábláira.
– Az öldöklés hulláma eléri az ökörszem termet, ahol a királyné és a király talált menedéket.
– A milicisták parancsnoka meggyőzi a királyt, hogy jelenjen meg az ablakban, hogy lenyugtassa a tömeget, amely a király Párizsba való visszatérését követeli, ugyanakkor a királynét is látni akarja.
– Mikor a királyné megjelenik a balkonon, a nők a tömegben kiabálni kezdenek, és lefejezésre utaló, félreérthetetlen gesztusokat mutatnak felé, némelyek a testőrök holttestéről levágott végtagokkal hadonásznak.
– Déli egy órakor, talpig vérrel borítva, a párizsi nők Párizsba kísérik a királyi családot és ellenségeik holttestét, miközben a milicisták parancsnoka a királyi család és a maradék testőrség védelmével foglalkozik.
– Este hét után a menet eléri Párizst és
a Városháza előtt állapodik meg, mielőtt a királyi
család számára elrendelnék, hogy a Tuilleriák
Palotájába tegyék a székhelyüket.
* |