Hogyan lehet egy téglával betörni a bank ablakát, ha még ahhoz sincs erőnk, hogy kikeljünk az ágyból?

2022. September 3. – October 16.
MegnyitóOpening: 2022. September 2. 19:00
MegnyitjaRemarks by: Ureczky Eszter
KurátorCurator: Szalipszki Judit

A kiállítás a betegség, az egészség, a sérülékenység, a gyógyulás, valamint a gyógyítás és a gondoskodás állapotaiba, gesztusaiba és intézményeibe nyújt betekintést. A művek a betegség és az egészség szféráját azonban nem két elkülönülő térként értelmezik, hanem egy olyan spektrum részeiként, amin életünk során folyamatosan helyet változtatunk testi és lelki közérzetünk, mobilitásunk, bizonyos dolgokra való képességünk és képtelenségünk függvényében.

Míg a krónikus betegségekkel küzdők számára ez alapvetés, a magát egészségesnek gondoló egyént a betegség állapota kizökkenti a megszokott, lineáris időfogalmából és rutinjaiból; a rossz közérzet lassúságánál és a cselekvési tér zsugorodásánál fogva pedig ellentart a hatékonyságot és a szüntelen aktivitást előnyben részesítő elképzeléseknek. A piaci folyamatok nem hagyják érintetlenül a betegség és az élet elmúlásának törékeny tereit sem: a valós és virtuális megoldásokat, szolgáltatásokat és termékeket kínáló piactereken sosem szűnünk meg fogyasztóként létezni.

Bár az egyén testi állapota a legintimebb tapasztalatok egyike, látszólag személyes probléma, ügy és felelősség; a kiállítás mind a betegséget, mind a gyógyulás folyamatát a társadalmi szövet részeként értelmezi. A kiállításon látható művek az egészségügyi rendszerekben jelenlévő egyenlőtlenségekre is reflektálnak, bemutatva az egyéni tapasztalatok, fájdalmak és érzetek megkérdőjelezésének, láthatatlanná tételének folyamatát, illetve olyan stratégiákat és gyakorlatokat villantanak fel, melyekkel visszaszerezhető az egyén illetékessége és fokozható önrendelkezése.

Ahogy arra a kiállítás Johanna Hedva 2016-os Sick Woman Theory című esszéjéből kölcsönzött címe is utal, a művek a betegség fizikai és mentális értelemben is sérülékeny állapotában alkalmazható megküzdési formákra világítanak rá. Hedva egy olyan világot képzel el, amelyben egymásra utaltságunk alapvetés, egészségünk közös ügy, a sebezhetőség pedig érték.

Eljöhet-e egyszer az ágyban fekvők és a kimerült testek forradalmának az ideje; egy olyan világ, amelyben a betegek gyakorolják az irányítást, ahelyett, hogy lehetőségeinket folyamatosan a körülöttünk lévő világ elvárásaihoz és berendezkedéséhez igazítjuk?