A videó és a média világa 1988 – 2009

A rendszerváltás hajnalán indult a Magyar Televízió Videovilág c.- havonta egyszer, késő esténként – jelentkező sorozata. A műsor egyedülálló jelenségnek számított Közép- és Nyugat-Európában egyaránt, hiszen a videó húsz évvel ezelőtti elterjedése többet jelentett egy új mozgóképes technika megjelenésénél.

A robbanásig feszült politikai mezőben a hivatalosan nem ellenorizhető privát kézi kamerák felvételi lehetőségei megbénították a cenzúrát. Mindenki dokumentálta a tüntetéseket, azok szétverését, beszédeket, tömeggyűléseket, vagy akár csak a televíziós közvetítéseket. Dagadtak a házi archívumok, elindult a kazetták csereberélése, másolása, illegális terjesztése. Nemcsak a politikai videók voltak kelendők, de a nehezen beszerezhető művészfilmek, pornó illetve horror kazetták másolásából is jól megéltek a két-három VHS lejátszó összekapcsolásából élő házi videómásolók.

A független dokumentátorok mellett 80-as évek végén már hazánkban is megjelentek a videoművészek. Azok, akik az ecsetet a kamerával helyettesítették és kíváncsiak voltak a könnyen kezelhető kamera és a leegyszerűsödött forgatás segítségével az új eszközt kipróbálni. A 80-as években a videóművészet kivívta a bemutatkozási lehetőséget a nemzetközi porondon. Az európai videófesztiválok – Osnabrück, Hága, Berlin – a kísérletező művészek, híres és nagynevű teoretikusok meghívásával, ankétokkal egybekötött többnapos találkozón mutatták be műveiket.

A nagy képzőművészeti seregszemlék – Velencei Biennálé, kasseli documenta – kurátorai pedig a hagyományos táblaképek és szobrok bemutatása kitüntetett figyelemmel üdvözölték a videoművészet jeles képviselőinek munkáit. Különösen a nagy sztár, a videopápa, Nam June Paik nélkül volt elképzelhetetlen ekkor már képzőművészeti seregszemle.

A komputer elterjedése is erre az időre esik. Ha nem is azonnal, de igen rövid idő alatt a nemzetközi élvonalba kerültek a magyar komputer grafikusok, komputer zenészek, és animátorok. Linzben 1985-től megrendezésre kerül a világ komputer művészeinek seregszemléje, ahol mind a mai napig neves teoretikusok meghívásával vizsgálják a tudomány és a művészet egymásra hatását, valamint évente kiadják a Prix Ars Electronica díjat a folyamatosan bővülő kategóriák legjobbjainak.

Hamarosan – a 90-es évek elején – a magyar érdeklődők is találkozhattak a C3 jóvoltából a videó és a komputerművészet legfrissebb eredményivel a Műcsarnokban megrendezett kiállításokon, ahol nemzetközi előadók segítségével elemezték a művészet, technológia, tudomány vagy akár a politika határmezsgyéit.

A Videovilág és később a Médiamix műsor ebben a politikai, művészeti, technikai és szellemi robbanásban született, és igyekezett közvetíteni és követni a hazai és nemzetközi eseményeket, eredményeket. Sokszor vállalt fel a közvetítésen túl alkotó funkciót is, amikor a művészek lehetőséget kaptak arra, hogy a műsor segítségével alkossanak új műveket.

Mindkét televíziós sorozatot Kopper Judit szerkesztő-producer és Sólyom András rendező-operatőr jegyzi.