Ideológia és identitás között

A huszadik században modern betegségnek és a modern társadalom vallásának is nevezték már a nacionalizmust. E metaforák legsötétebb tónusait vegyítve akár világméretű, járványszerű vakságnak is nevezhetnénk, amelynek így vagy úgy, de köze van a modernizációhoz. De hogyan terjed és milyen szerepet játszik ebben a hit? Hogyan válik tömegessé a fertőzés, és mik ennek a hitvilágnak a dogmái?

Az Identitás es ideológia között. Budapesti kiadás című kiállítás fő törekvése arra irányul, hogy felvillantson néhány gondolatot a nacionalista ideológia és a nemzeti identitás politikailag és kulturálisan rendkívül összetett, feszültségterhes viszonyáról. A Labor kiállítóterében megtekinthető munkák korántsem a teljesség igényével kerültek bemutatásra – a kiválogatott művek csupán töredékeiben szemléltetik ezt a mindenütt jelenlévő és igen sokoldalú kapcsolatot.

Az Ideológia es identitás között. Budapesti kiadás értelmezésében a nemzeti identitást nem a születéskor kapjuk készen és nem is örököljük. A nemzeti identitást a nacionalista ideológia termékeként csakis megalkotni lehet. A nemzetállamok mindig a nacionalizmus adott területhez kapcsolódó győzelmével jöttek létre; számukra életbevágóan fontos volt a nacionalista ideológia és identitás újratermelése. Nem érdemes pusztán a második világháború elotti történelmi jelenségként gondolni a nacionalizmusra, sem leszűkíteni a fogalom jelentését a marginális és szélsőséges megnyilvánulásokra, hogy a terrorizmusnak megágyazó erőszakos, radikális és szeparatista mozgalmak szinonimájává váljék.

A kiállítás a nacionalizmust éppen ezért olyan széles körben elterjedt mentalitásnak, illetve ideológiagépezetnek tekinti, mely beleszól a mindennapi élet megszervezésébe, körülvesz bennünket, és ezáltal társadalmi valóságunk egyik háttértényezőjévé válik. Az identitás – kollektív és egyéni értelemben véve egyaránt – mindig viszonylagos, játékos és performatív jellegű: bizonyos rítusok keretében jut kifejezésre, termelődik újra, vagy nyilvánítják ki az emberek saját maguk, a közösség más tagjai, vagy a kívülállók előtt.

Az Identitás es ideológia között. Budapesti kiadás keretében a művészek mélyrehatóan vizsgálják a nemzeti rítusokat és az ideológiák szokványos megnyilvánulásait, valamint elemzik az ilyenfajta cselekvések működési módját. Elsősorban az egykori Kelet-Európa társadalmi-politikai helyzetét veszik szemügyre, ahol a nacionalizmust a poszt-szocializmus, az etnocentrizmus kulcsszavai, és a demokrácia, valamint a modern nemzetállam csekély hagyományai jellemzik.

Az Identitás es ideológia között. Budapesti kiadás az eredetileg 2010 februárjában, az észtországi Kumu Művészeti Múzeumban, Tallinban bemutatott nemzetközi kortárs művészeti kiállítás módosított és újrarendezett verziója.

(Rael Artel)

A kiállításhoz kapcsolódóan egy kétnyelvű katalógus is készült. A kiadványt Rael Artel szerkesztette, Jaan Evart tervezte és a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel való közreműködésben jelenik meg.


Kapcsolódó programok a Laborban:

Március 22. 19 óra
Filmvetítés: Eduard Freudmann & Ivana Marjanovic: Ocsmányfalva – Európai roma-ellenességi verseny (Uglyville. A Contention of Anti-Romaism in Europe), Ausztria / Szerbia, 2010, 58 perc. Angol nyelven.

Március 23. 19 óra
Beszélgetés a kiállítás tematikájához kapcsolódóan
Résztvevők: KissPál Szabolcs, Pogonyi Szabolcs, Flo Kasearu, Eva Labotkin
moderátor: Rael Artel
A beszélgetés angol nyelven zajlik
Filmvetítés: Katarina Zdjelar: Nehogy elrontsd (Don’t Do It Wrong!), 2007, 10 perc.

Március 24. 19 óra
Filmvetítés: Kaspars Goba: Seda, Lettország / Németország, 2004, 52 perc. Lett és orosz nyelven, angol felirattal. Rael Artel felvezetésével

Március 25. 19 óra
Beszélgetés Flo Kasearu és Eva Labotkin észt művészekkel.

Március 22 – 29.

A kiállítást ezen időszak alatt a kurátor Rael Artel őrzi, így a nyitva tartás alatt a látogatóknak folyamatosan lehetősége van egyéni tárlatvezetésekre, beszélgetésekre.