A művészet után

Stano Masár legújabb sorozataiban az önreferencia két markáns, jól elkülöníthető stratégiáját dolgozta ki: egyrészről, mint a pozsonyi Kunsthalle-ben bemutatott, legutóbbi egyéni kiállítása is példázza, Masár a kiállítótér manipulálását, átalakítását alkalmazza az intézménykritika eszközeként. Másrészről ehhez hasonlóan, művészettörténeti remekek manipulásával a művészettörténeti kánont is tematizálja.

A művek vizuális leegyszerűsítésével azok új értelmezést nyernek, melyek végleg leszámolnak a művészeti kanonizálásra jellemző aura és a géniusz koncepciókkal.

A kiállítás ezt a két stratégiát tükrözi vissza két, a jelenlegi kiállításra készült hely-specifikus munka és korábbi művészettörténeti referenciákkal bíró művek, közte Masár híres piktogram sorozatának bemutatásával.

A Chimera-Project, mint a rendszer egy eleme, maga is nyakig ül az egész művészeti organizmust mozgató dinamikák, játékszabályok problematikus sűrűjében. Masár tárlata egy lehetőség és kihívás, hogy a rendszer és benne saját működésünk belső politikumát is felmutassuk: Masár egy karakteres munkájának sajátos installálásával, egy erőteljes beavatkozással magunk is rámutatunk a rendszer működésének kevéssé látható elemeire.