Agrár forgatókönyv

Molnár Zsolt a hazai grafikus nemzedék legifjabb generációjának alkotója. A Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakának befejezését követően, 2012 után, a sokszorosított grafika klasszikus képalkotási eljárásaitól eltávolodva a grafikai képalkotásban rejlő konceptuális lehetőségeket kezdte el kutatni.

Lemondott a technikai sokszorosítás lassú kémiai folyamatairól, majd rendkívül letisztult kollázs-architektúrák építésébe fogott, amelyek kezdetben síkban rétegzett képfelületekké, majd idővel háromdimenziós, térben egyensúlyozó installatív szerkezetekké nőtték ki magukat.

Az objektekké terebélyesedő képmezők köré épített fa és fém konstrukciók minden esetben pontosan követik, mintegy térben szimulálják az ábrázolt tárgyak, munkaeszközök, mezőgazdasági haszongépek valós funkcióit.

A változó formájú és méretű, redukált színvilágú kollázsok elé és köré Molnár rendszerint egy formára vágott, hófehér „papírkulisszát” helyez, amely minuciózus pontossággal követi a kollázson szereplő tárgy kontúrjait. Az ábrázolt tárgyak ekként lebegni látszanak egy steril, horizont nélküli térben.

A Paksi Képtárban bemutatott Agrár forgatókönyv című kiállítás Molnár Zsolt tematikus sorozatait egy virtuális öko-szinopszis kötetlen sorrendben összeolvasható fejezeteiként mutatja be.

A kiállítótérben szigetekként megjelenő fejezetek olvasási sorrendjével való szabad játék során akár egy vészjósló sci-fi-hez hasonlatos, világméretű ökodráma is kirajzolódhat.

A kollázsok között haladva számot kell vetnünk olyan nyugtalanító kérdésekkel, mint az európai vadgazdálkodás fenntarthatóságának kérdésessé válása vagy a földeket műtrágyázó és gyümölcsöket permetező gigantikus géprendszerek hasznos vagy káros mivolta.

Mindeközben Molnár Zsolt az analóg mezőgazdasági eszközök formatanával és a kezelési szimulációk futurisztikus esztétikájával igyekszik terelni és elterelni a figyelmünk.

Zsikla Mónika