Teremtés – Ferenczy Noémi művészete

A Ferenczy művészdinasztia tagja, a Kossuth-díjas Ferenczy Noémi (1890-1957)a huszadik századi kárpitművészet megújítójaként, korszakalkotó és stílusteremtő művészként hagyta ránk örökségét. Munkássága nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is kimagasló, számos műalkotását külföldi gyűjtemények őrzik. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, de közvetlen tanítványain kívül későbbi generációk is mesterükként tekintenek rá, és évente a róla elnevezett díjjal jutalmazzák a legkiemelkedőbb iparművészeket.

Édesapja a nagybányai művésztelep vezető egyénisége, Ferenczy Károly, édesanyja a festőművészként induló, széles műveltségű, több nyelvet beszélő Fialka Olga. Öt évvel idősebb bátyjához, a festőművész Ferenczy Valérhoz és a kimagasló tehetségű szobrászművész ikertestvéréhez, Ferenczy Bénihez képest később kezdett érdeklődni a művészet iránt.

23 éves korában azonban már a Teremtés című korai főművén dolgozott. Alkotói módszeréhez tartozott, hogy a teljes mű befejezéséig részt vett annak kivitelezésében, hiszen mindig maga szőtte a falikárpitjait, amelyeket nagyszámú ceruzarajz, színvázlat, karton készítése előzött meg. Élete végéig hű maradt a család valamennyi alkotója által képviselt értékekhez, a munka iránti tisztelethez, alázathoz és elkötelezettséghez.

Az 1978-ban, a Magyar Nemzeti Galériában rendezett utolsó nagy életmű-kiállítás után most újra áttekinthetjük az oeuvre nagyobb egységeit, valamint bepillantást nyerhetünk az alkotómunka folyamatába és egyes fázisaiba. A tizenhét különféle magán- és közgyűjteményből kölcsönzött műtárgyak között évtizedeken át külföldön őrzött remekművekkel is találkozhatunk. A Ferenczy Múzeumi Centrum kollekcióját számos Ferenczy Noémi-alkotás gazdagítja, amelyek feldolgozása – és velük párhuzamosan a Ferenczy család többi tagjának ránk maradt alkotásainak számba vétele – révén elért legfrissebb kutatási eredményeket is kamatoztató kiállítás hozzájárulhat e kivételes életmű újraértékeléséhez.