Szász Lilla munkája a haza és az otthon viszonyát vizsgálja: mit jelent valahol otthon lenni, milyen társadalmi és személyes feltételei vannak a maradásnak vagy az elmenetelnek, és hogyan formálódik a fiatal generációk viszonya ahhoz az országhoz, amelyben élnek.
A fotós három éven keresztül kísért kamerájával havannai fiatalokat. A sorozat bensőséges portrékon és interjúkon keresztül mutatja be azok életét, akik a politikai és gazdasági korlátozottság közegében próbálnak tájékozódni, közösséget építeni, és döntést hozni a jövőjükről. A képek személyes történeteken keresztül vizsgálják a kötődés, az identitás, a mobilitás és a maradás dilemmáit.
A Talán holnap kisüt a nap négy fiatal és közösségük történetére fókuszál. Olyan, húszas–harmincas éveikben járó szereplőket ismerünk meg, akik közvetítő szerepet töltenek be a szocialista örökség és a globális tömegkultúra által formált jelen között, miközben saját helyüket keresik egy folyamatosan változó társadalmi térben. A portrékat az ábrázoltakkal készült interjúk kísérik.