Révész Tamás autonóm fotográfiai munkásságát gyakran úgy jellemzik, hogy az alkotó a lírai dokumentarizmus egyik meghatározó képviselője. Példaképéhez, André Kertészhez hasonlóan a mindennapi élet apró, gyorsan tovatűnő pillanatai határozzák meg emocionális töltetű felvételeit.
A Műcsarnok három termében rendezett kiállítás közel száz felvételen mutatja be az emberi léthelyzetek sokféle aspektusát. Válogatásunkban a spontán utcai felvételek pillanatképes esztétikája éppúgy megmutatkozik, mint a riportfotó dinamizmusa vagy a modern városi terek architektúrája. A képekből kirajzolódó vizuális memoár Budapesttől New Yorkig és Ecuadortól Szicíliáig szívszorító és felemelő pillanatokat egyaránt megörökítő gazdag életmű.
Révész Tamás a hatvanas évek végétől fotóriporter és képszerkesztő, pályafutását a Képes Újságnál kezdte, majd a Tükör és az Új Tükör munkatársaként dolgozott. A magyar fotós közélet aktív szereplője, tanított a MÚOSZ újságíró iskolájában és a Nemzetközi Újságíró iskolában, magyar és külhoni egyetemeken. Magyar és nemzetközi szakmai fórumok kuratóriumi tagságát látta el, miközben három évtizede szervezője Magyarországon a World Press Photo kiállításnak.