Marosán Gyula (1915–2003) a második világháború utáni magyar nonfiguratív festészet meghatározó alkotója, a lírai és organikus absztrakció sajátos hangú képviselője. Művészi pályája a két világháború közötti magyar festészet hagyományaitól a modern európai avantgárd irányzatain át vezetett az önálló, következetesen épített absztrakt életmű megteremtéséig. Festészete a színek, a formák és a vonalak szabad, intuitív összjátékára épül, amelyben a természet organikus struktúrái, a belső élmények és a képzelet világa egyaránt szerephez jut.
Művészi pályájának egyik meghatározó pillanata volt, hogy 70 évvel ezelőtt, 1956-ban elhagyta Magyarországot. Előbb Bécsbe, majd Hollandiába, végül 1957-ben Kanadába költözött. Az emigráció új, kulturális közegében ismét kibontakoztathatta a hazájában megvetett absztrakt festészetet, amely a továbbiakban is művészi gondolkodásának középpontjában maradt.A Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény saját kollekciójából válogatott, a Napló a festészetről – Marosán Gyula kiállítása című tárlat az alkotó sokrétű művészi pályájának és következetesen felépített életművének egy sajátos részletét mutatja be.
Vass László műgyűjtő és Marosán Gyula személyes kapcsolata az 1990-es években kezdődött. Találkozásuk révén a Modern Képtár számos Marosán-alkotással gazdagodott. A festőművész a Vass László gyűjteményben őrzött nemzetközi és magyar műalkotások hatására új alkotói periódusba kezdett, számos, koloritban gazdag geometrikus kompozícióval gazdagítva életművét.
A kiállítás egy jelentős, magyar absztrakt festő művészete révén a festészet belső folyamatainak, a forma és szín önálló kifejezőerejének megismerésére is lehetőséget kínál. A festőművész alkotásai egy személyes, vizuális napló lapjaiként olvashatók: olyan képi feljegyzésekként, amelyekben az alkotó érzékenysége, kísérletező kedve és a festészet iránti elkötelezettsége is kirajzolódik. A kiállítás címe erre a folyamatos párbeszédre utal. Marosán Gyula számára a festészet olyan önkifejezési forma, amely a világ érzékelésének, értelmezésének és újrateremtésének is eszköze volt.