Over

Szabó Károly redukált eszközkészletű alkotásai rendre visszatérnek a jelen- és távollét problémájához, az azonosság-eltérés kérdéséhez, illetve az önreprezentációt érintő dilemmákhoz. Olyan installációs helyzeteket teremt, amelyekben a hétköznapi tárgyak, anyagok és gesztusok megszokott működése elbizonytalanodik, és amelyekben a fogalmak átgondolására kényszerül a befogadó. A tárlat címe valamiféle lezárulást sejtet, ugyanakkor az érzékelhetőn túli tartományok irányába is megnyitja az értelmezést.