Nézőpontok / Pozíciók
Közép-európai művészet 1949-1999
2000. március 24. - május 28.
Megnyitó: 2000. március 24. 18:00

kritika
Szombathy Bálint
Nézőpontok/Pozíciók. Művészet Közép-Európában 1949-1999

A kiállítás elsőként tekinti át a közép-európai "modern" és a kortárs képzőművészet 1949 és 1999 közötti történetét tudományos eszközökkel feldolgozva. Az áttekintés mintegy 150 alkotó munkásságát öleli fel az alábbi országokból: Ausztria, Csehszlovákia, majd Cseh Köztársaság és Szlovákia, Jugoszlávia és utódállamai: Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Lengyelország, Magyarország.
Európa társadalmilag, politikailag és gazdaságilag sorsdöntő átalakulások idejét éli, hiszen nem kevesebb a tét, mint az új, egységes Európa alapjainak átgondolása és megerősítése. Ennek során kiemelten fontos szerep jut a volt keleti tömb országait felkaroló integrációnak, a "keleti bővítésnek". Ebben a helyzetben rá kell mutatnunk, hogy Európa országai olyan kulturális és szellemi közösséget alkotnak, mely kétezer év történelmén alapszik, s a különböző kultúrák fordulatos, ám termékeny együttélése jellemzi. Ez azt is jelenti, hogy meg kell értenünk az európai kultúrán belül létező különbségeket, hogy el kell fogadnunk és meg kell őriznünk a különböző kisebbségek sajátosságait, hiszen csak így tudunk létrehozni egy olyan értékrendszert, melyben az úgynevezett "periféria" identitásai is megtarthatják szerepüket. Jóllehet Közép-Európa már hosszú ideje, a századfordulón pedig különösen a kulturális centrum szerepét töltötte be és Bécs, Prága valamint Budapest az irodalom, a tudomány és a filozófia legfontosabb központjai közé tartoztak, ugyanez a Közép-Európa a hidegháborús politikai helyzet és Európa kettéosztása folytán elveszítette ezt a szerepét, és perifériaként tekintettek rá. A kiállítással és a hozzákapcsolódó rendezvényekkel új és izgalmas fényben szeretnénk láttatni e régió képzőművészetét a politikai kettéosztottság korában, majd a politikai fordulat óta eltelt tíz esztendőben. Programunkkal történelmi összetettségében kívánjuk bemutatni a közép-európai kultúrát, annak az átfogó geopolitikai-kulturális szférának a részeként, mely magában foglalja Ausztriát és a volt Jugoszláviát (illetve utódállamait) is, hiszen ezeknek az országoknak a fejlődése maga is az irodalom, színház, képzőművészet, építészet stb. sajátosan közép-európai minőségeit szemlélteti.

Kurátor: Hegyi Lóránd, Museum moderner Kunst Stiftung Ludwig, Bécs Társ-kurátorok: Anda Rottenberg (Lengyelország), Jana és Jiri Sevcik (Cseh Köztársaság) Katarina Rusnakova (Szlovák Köztársaság),
Asszisztensek: Dieter Schrage, Achim Hochdörfer, Hanno Millesi (Ausztria), Néray Katalin (Magyarország), Dunja Blazevic (Jugoszlávia és utódállamai) közösen Bojana Pejiæ-tyel (Jugoszlávia/Szerbia), Petar Cukoviæ-csal (Jugoszlávia/Montenegro), Branka Stipanciæ-csal(Horvátország), Igor Zabellel (Szlovénia), Meliha Husedzinoviæ-csal (Bosznia-Hercegovina) és Nebojsa Viliæ-csel (Macedónia)

A kiállításhoz megjelent egy német és egy angol nyelvű kétkötetes katalógus. A tanulmánykötet az egyes országok 1949 és 1999 közötti történelmét és művészettörténetét bemutató esszéket közöl. A képkötet tartalmazza a kiállításon szereplő művek színes reprodukcióját.

A kiállítás az alábbi időrendi és tartalmi szakaszokra tagolódik, bár ez a korszakolás csak Lengyelországra, Csehszlovákiára, illetve Csehországra és Szlovákiára, valamint Magyarországra érvényes.

1949 - 1956: Totalitarizmus, elszigetelődés és kapcsolatok a Nyugattal A modern képzőművészet pozíciói a sztálinista totalitarizmus és Ausztria megszállása alatt. A hivatalos és nem hivatalos művészet közötti konfliktus és az elszigetelődés problémája.
1956 - 1968: Két forradalom között A hivatalos és nem hivatalos művészet párhuzamos létezése a szocialista országokban. A nyugati irányzatok hatásának kihívása Ausztriában és Jugoszláviában.
1968 - 1980 Konvergencia és divergencia Különböző ideológiai és esztétikai stratégiák egymás mellett élése a szocialista országokban. A művészeti fejlődés trendjei Közép-Európa centrumaiban 1968 után. A Kelet és Nyugat közötti kulturális kapcsolatok különböző modelljei. Az új pozíciók esélyei a képzőművészet nemzetközi kontextusában és a közép-európai avantgárd új tudata.
1980 - 1989: A fordulat előkészítése Glasznoszty, peresztrojka és a diktatórikus struktúrákkal szembeni reformmozgalmak a szocialista országokban. Változások a volt Jugoszláviában.
1989 - 1999: Eufória, kiábrándulás, kijózanodás Kortárs művészet Közép-Európa új, posztkommunista demokráciáiban. Ausztria útja az Európai Közösségbe. Kulturális válasz Jugoszlávia feldarabolására.

Jugoszlávia

1948-89
Jugoszlávia a jugoszláv-szovjet konfliktus után kül - és belpolitikailag egyaránt saját útra lépett. Ez a korszak a nyolcvanas évek végén Jugoszlávia szétesésével ért véget.
1989-1999
Ezt az időszakot a mai Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia képzőművészete képviseli.

Ausztria
Ausztria történelmének utolsó fél évszázada a következő korszakokra bontható:
1949 - 1955:
A háború utáni évek, a szövetséges megszállás alatti időszaktól az államszerződésig.
1955 - 1968 és azután
Az 1968-as esztendő Ausztriában is mérföldkő volt. A kultúrpolitika területén, ezzel pedig a művészeti életben is a Kreisky- kormány hozott döntő változást.
1980 és azután
A művészeti életben megjelent az "új szenzibilitás" s ezzel egy új művésznemzedék lépett színre. A kilencvenes évek során megjelent egy fiatalabb nemzedék is, döntően hozzájárulva a mai összképhez.