Beöthy Balázs kiállítása
2000. február 3. - március 12.
Megnyitó: 2000. február 3. 18:00


A kiállításon egyetlen mű, egy interaktív installáció kerül bemutatásra. Ez az első hallásra meglehetősen bonyolult hangzású megjelölés valójában egy nagyformátumú, hangos panorámaképet takar, melynek hangja a néző mozgására megváltozik. A kép tematikája az ndk indiánfilmek, azaz a mozi, a mézga család, azaz a tévé, és a lakótelepi életforma hatásaiból táplálkozik.

Beöthy Balázs a 80-as évek vége óta mutat be installációkat. Ezen munkák első szériája konceptuális indíttatású térinstallációként írható le, mivel a fizikai értelemben vett tér, melyben bemutatásra kerülnek, alapvetően meghatározzák ezen művek megjelenését, anyaghasználatát, illetve tematikáját (0 tér 1989, Egyszemélyes melegedő 1991 A hiedelmek hierarchiája 1992, 11 tetovált narancshéj 1993).

A művek következő halmazának kulcsszava a kontextus, melyekben a fizikai tér szerepét egyre inkább a szociális tér veszi át (II. 1991, Milieu et l ego 1993, Szaküzlet a szaküzletben 1993, Kölcsönzött és lopott könyvtári könyvek isteni arányban 1994, Utazó titkok 1995).

A 90-es évek második felében Beöthy a képkészítés felé fordul. E korszak jellemző művei digitális eszközökkel készült, a popkultúra hatáasit mutató képek, melyek többnyire nagyformátumú digitális printek formájában materializálódnak. A legújabb sorozat olyan panorámaképekből áll, melyek egy-egy történetet sűrítenek egyetlen kockába, lehetővé téve így a sztori nem-lineáris olvasatát. E sorozat darabjai láthatóak voltak többek között a budapesti Műcsarnokban és a berlini Künstlerhaus Bethanienben is. A most bemutatásra kerülő mű a szerző két korszakának tapasztalatait integrálja.