A Lipcse-jelenség

2008. március 28. – május 18.
MegnyitóOpening: 2008. március 27. 19:00
MegnyitjaRemarks by: Albert Ádám
KurátorokCurators: Nagy Edina, Készman József
Az utóbbi 8-10 év művészeti és műkereskedelmi szempontból egyik legérdekesebb jelensége a Lipcsében kibontakozó festészeti boom. A ma „Új Lipcsei Iskolának” nevezett festészeti iskola különböző művészeti és társadalmi jelenségek különleges konstellációjának köszönheti megszületését. A vasfüggöny lebomlását és a német egyesülést követő években számos fiatal képzőművész érkezett Nyugatról a lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskolára, akiknek működése, szelleme megtermékenyítette és egyben felülírta a művészeti iskola elavult, akadémikus stílusát és az erős, főként realista festészeti tradíciót.

A hagyomány átírásából Lipcsében kialakuló közös stiláris és szemléleti jellemzők a 90-es években meghatározták a festészeti gondolkodást Németországban, de a jelenség hamar keresett művészeti termékké vált világszerte is. Neo Rauch, Martin Kobe, Matthias Weischer, David Schnell és mások napjainkban a világ kiállítótermeinek sztárfigurái, a műkereskedelmi rekordeladások szereplői. Lipcse minta és tanulmányozandó jelenség nem csak művészeti kvalitásait tekintve, hanem a művészet menedzselése tekintetében is.

A műcsarnoki kiállítás a főként festészeti, de az évek során új médiumokkal bővült kortárs lipcsei képzőművészeti színtér megismertetésére vállalkozik 15 művész mintegy 80 munkájának bemutatásával. A megjelenítési módok egymástól eltérők lehetnek: a minimalista, absztrakcióba hajló előképek ugyanúgy élnek az új lipcsei festészetben, mint a realista-szürrealista, hipervalóságot szimuláló, történelmi tapasztalatokat magába integráló szemlélet és vizualitás.

A kiállításon Lipcse mint kultúrváros és mint élettér is megjelenik. Ezt segíti az információs terem gigantikus falfestménye, amely afféle kulturális GPS-ként enged betekintést a kortárs lipcsei színtér kultikus helyeinek, a művészet helyszíneinek világába (az 1000% alkotócsoport munkája), valamint a kapcsolatok gráfjának vizuális megjelenítése (Albert Ádám munkája), melyből megtudhatjuk, ki kit tanított, mikor, milyen összefüggések vannak az egyes művészek és generációk között.

A Lipcse-jelenség kiállítás elsődleges célja, hogy megismertesse a magyar és kelet-közép-európai közönséget a lipcsei művészeti szcéna festészeti, fotós és más médiumaiban az elmúlt mintegy másfél évtizedben létrejött alkotásaival, az ún. „lipcsei iskola” heterogén, jellegében sajátosan lokális, mégis egyetemes jelentőségű munkáival, szellemiségével.

A kiállításon mobiltelefonos audio-guide rendszer kerül kiépítésre, amelyben a 06 30 3030 260-as mobilszám hívásával menürendszerben (IVR) lépkedve kaphat információt a látogató az egyes művekről, a kiállítási egységekről. A bluetooth-os készülékkel rendelkező látogatók információs csomagot fogadhatnak, amelyben a kiállítás helyszínén díjmentesen letölthetnek készülékükre valamennyi kiállítótól egy-egy művet – képpel és szöveggel –, illetve egy videómunkát (Tilo Baumgärtel: Megafon, 3 min 15 sec). A 06 30 3030 260-as számot bárki hívhatja a 30-as mobilszám hívásának díjáért.