Nagy Kriszta
Az, mi nem kell senkinek
2008. július 19. - augusztus 29.
Megnyitó: 2008. július 18. 19:00
Kurátor: Oltai Kata
Nagy Kriszta a hazai művészeti világ ismert képviselője, aki a lírai és törékeny festői gesztusoktól a szubverzió és provokáció megannyi médiumán át sokféle eszközt használ. Művészetében olyan szorosan összefüggő témákat jár körül, mint a női test, a szexuális identitás és viselkedés, a magyar művészeti piac, vagy a művészet, mint árucikk. Míg képzőművészként az x-T (ejtsd: kriszti) becenevet használja, addig az alternatív zenei körök Tereskova néven ismerik.

A 2007-ben a budapesti WAX-ban megrendezett Eddig című monografikus kiállítása pályafutásának átfogó bemutatására törekedett. A koncepciót átvéve a galéria adottságait szem előtt tartva válogat jelen kiállítás is az ikonikussá vált akciók, sorozatok, projektek közül.

Szerepel a kiállításon az egyik legkorábbi munkája, a 200.000 Ft, mely a korai fogyasztói társadalom új ideái szerint megalkotott, variálható mellméretű lányokon ironizál. A Trend sorozat öt printje a kultúrörténet változó diktátumain és azok görcsös követésén polemizál. Megjelennek a x-T sorozat érzékeny és elveszett kriszti alakjai, akik a nővé érő kamaszlány hagján szólalnak meg, bizonytalan önértékelésről téve tanúbizonyságot, valamint a Ki nem adott CD borítója sorozat, melyen a Tereskova zenekar botrányosnak ítélt és ezért cenzúrázott szövegei olvashatóak.

Az új sorozat képei a hősnő fájdalmas vívódásait mutatják be, feltárva sebeit, mély, tátongó lelki sebesüléseit:

„Az idő múlásával mindannyian szerzünk sebeket, amik fájnak, nehezen gyógyulnak, néha felszakadnak és sajognak. Eltakarunk leginkább, mert szégyelljük, gyengeségünk, legyőzöttségünk jeleiként kezeljük. A krisztik nem az ostoba elvárások szerint tesznek, fájdalmukat nem fokozzák annak takargatásával, hanem saját részükként kiteszik a napra.

Valódi vágások és valódi varrások vannak ezeken a sebes képeken. Témájuk ellenére mégsem ijesztőek, távolról szemlélve az ég kékje, a napraforgók sárgája, és a szeretet tüze járja át. Mert az élet,- ez esetben nagy kriszta élete - csak távolról nézve és csak részleteiben tekinteve ilyen káprázatos hely.

Persze a nap mindig süt, akkor is ha épp felhők takarják szemünk elől, ha mi a földre rogyva jajgatunk tehetetlenül, és nem értjük miért, de az élet megy tovább.“

x-T