Csörgő Attila
Archimédeszi pont
2009. október 30. - 2010. január 24.
Megnyitó: 2009. október 29. 19:00
Megnyitja: Peternák Miklós
A heuréka katarzisa

Csörgő Attila három fő csoportba sorolta az Arkhimédészi pont című kiállításán bemutatásra kerülő, az elmúlt másfél évtizedben készített műveit: Görbült terek, a Hámozott terek, Időképek– időszobrok melyek közül az utolsó csoport újabb két részre oszlik: Tervezett mozgás – talált mozgás. Felhasználva, de talán nem mindenben követve ezt a csoportosítást, a megnyitó is három részből áll, mindegyik rész három alfejezettel.

(1) A fizika törvényei

egyszerű gépek - egyszerű képek
Lejtő, emelő, csiga, ék: egyszerű gépek, amelyek segítségével katedrálist lehet építeni. Csavar, fogaskerék, ékszíj, súly, forgótárcsa, fonalak, tükör: kellékek ahhoz, hogy Csörgő Attila létrehozza azokat a szerkezeteket, amelyek segítségével statikus vagy kinetikus egyszerű képeket mutathat nekünk.

Ilyen egyszerű kép lehet minden ismert geometriai alapforma, ábra, jel a síkon vagy szabályos test. Platóni, vagy szabályos testekből öt darab van: tetraéder, hexaéder vagy kocka, oktaéder, ikozaéder, dodekaéder - Arkhimédészi, szabályos sokszögekből alkotott, szimmetrikus testekből tizenhárom (enantiomorf párokkal együtt tizenöt) - előfordulásuk Csörgő Attila műveiben viszonylag gyakori. Ott lebegnek a térben mint kilenc papírlabda: Hogyan szerkesszünk narancsot, (1993-94, 9 ventillátor, 9 papírlabda), vagy létesülnek, majd bomlanak szét a négy Plátói szerkezet időszobraiként.

leképzés (vagy tanszformáció)
"Szokásos szinonímája a transzformáció szónak a leképezés." - olvasom Google nyomán a Sulineten. Ha rövid választ kellene adni arra a kérdésre, milyen techikával, milyen művészi eszközökkel dolgozik Csörgő Attila, valószínűleg akkor lennék a legpontosabb, ha azt mondanám, hogy ezek transzformációk, úgy mint egybevágósági transzformációk (mozgatás), melyből van négy: eltolás, forgatás, középpontos és tengelyes tükrözés és ezek kombinációi valamint hasonlósági transzformációk (tervrajz, nagyítás, kicsinyítés, fotó-kép).

Eukleidész a számokat egyenes szakaszokkal jelölte, korábban a püthagoreusok ehhez kavicsokat használtak. A Möbius-tér, (2006-7, kamera, 3 Möbius világítóasztalon ill. 3 kiterítve,) kamerájában egy ilyen szakasz mozog, egy rés, nyílás, mely a fényérzékeny szalagra írja a külvilág relatíve időben változó - a kamera mozgása révén leképezhető - lenyomatát, mely végső formájában áttetsző, transzparens, egy oldalú mőbiusz-síkként válik kiállíthatóvá. A kép élei is megszámlálhatók, egy van belőlük, míg a keletkező kép státusa, mibenléte első közelítésben inkább át- mint belátható. Ilyen képet tudomásom szerint Csörgő Attila előtt még senki sem készített.

klasszikus mechanika
Kinematika, dinamika, statika - tömeg, lendület, erő - sebesség, gyorsulás, vagyis a newtoni mechanika alapelemei, alkalmazása minden elemében kimutatható módon épül be és építi föl a kiállításon bemutatott, működő és a kiállítás miatt épp nem működtetett eszközöket (időszobrok - kamerák). A Plátói szerkezetek mindegyike gazdag eszköz-keretbe ágyazott képet ad: mint egy geometriai marionett, mozognak a pálcikák, 3D animáció valós térben, el nem rejtett segédvonalakkal. Ez a mechanikai klasszicizmus mégis mágikus hatást kelt, mivel nem illúzió, de valóságos térbeli testek formálódnak előttünk.

A Kerék (2000, kerék, tárcsa, forgó alkatrészek, lámpa, elektromotor) egy olyan filozófiai gép, amely felidézi a 18-19. század fordulójának fizikai-, észlelés-technikai kísérleteit, szinte egyszerre szólítva meg D’Arcy lovag, Peter Mark Roget, Michael Faraday és Simon Stampfer, Joseph Antoine Ferdinand Plateau és William George Horner demonstrációinak emlékképeit. Akár egy mechanikai metafora az időben a jelen felé eltolva, arány a kísérlet tudományos-történeti és aktuális-művészeti jelentése vonatkozásában.

(2) A művészet szabályai

Talán érdekes lehet, ha alább röviden Csörgő Attila műveit egy olyan művészeti korszak kategóriáival szembesítjük, amely nem túlságosan kedvelte a matematikát, s ez a manierizmus.

disegno (interno - esterno) - rajzolni, tervezni
A képalkotó művészet legendáriumában a kezdeteket gyakran egy tárgy, vagy napvetetette árnyéka körülrajzolásához, a körvonalak meghúzásához, rögzítéséhez kötik. A Hámozott terek sorozatnál a testeket határoló síkok a figyelem és az alakítás tárgyai. A feladat a körvonalak meghúzása helyett az, miként lehet a test teljes felületét egyetlen alakzatként elhatárolni, s így megnézni, milyen ábrát formál a síkon. A Hámozott kocka, Hámozott város, Hámozott csendélet közös eleme a felületek, az epidermisz lehántása jól szerkesztett vonalak mentén, majd kiterítése mint egybefüggő sík, s ez a logikus disegno, ez a hámozott, késsel ollóval, sniccerrel rajzolt ábra, a határoló felületek lapdiagramja jelenik meg mint nem eukleidészi értelemben vett, tehát kiterjedéssel rendelkező vonalhálózat, ami persze, következményként ki is festhető: látszik rajta a colore, a szín, s színes testekként gondosan újra összeilleszthető.

imitatio (mimezis) - utánzás
Csörgő Attila műveit szemlélve felismerhetjük, hogy a mimezis, az utánzás a legkülönbözőbb anyagok, szerkezetek, működés segítségével egyaránt létrejöhet. Megmutatható egy pohár alakja fény és forgás segítségével (Forgástest, 1992, csavar, elektromotor, asztal, lámpa), készíthető gömb vagy félgömb gyorsan mozgó fénypont nyitott blendével történő szemlélése által (Gömb-örvény, 1999, lámpa, elektromotor, forgó alkatrészek; Félgömb, 1996, lámpa, elektromotor, forgó alkatrészek).

A Maelström Projekt (1995, alumínium edény, motorolaj, elektromotor) egy kevés fáradt olaj, forgó alumíniumedény s a centrifugális erő segítségével imitálja, ábrázolja az Edgar Allen Poe által leírt csillogó, síma, fekete poklot:"Néhány pillanat, és megint gyökeresen megváltozott a kép. (…) Hirtelen, nagyon hirtelen óriási, rettenetes erejű, mérföldnél nagyobb átmérőjű örvény támadt. (…) A tölcsér belseje, amennyire a szem beléje láthatott, csillogó, sima, feketéllő vízfal volt, mintegy negyvenöt fokos szögben hajolva a látóhatárra, szédítő körben forogva..." (E.A.Poe: A Maelström poklában. Pásztor Árpád fordítása)

invenzione (invenció, túl az utánzáson, phantasia - fantázia)
A feladat egy ideaként meglévő képből visszakövetkeztetni az elkészítéséhez, megjelenítéséhez vezető útra. Feladat egy elgondolható, de meglévő eszközeinkkel meg nem mutatható vagy nem rögzíthető mozgás, helyzet, tér-idő tartam ábrázolásához konstrukciót, szerkezeteket építeni. Milyen görbéket kell rajzolni két forgó tárcsára, s milyen sebességgel kell forgatni ezeket, hogy a metszetük egyszer szabályos háromszög, másszor egy kör, vagy egy fekvő nyolcas (végtelen jele) ábráit rajzolja meg? (Eseménygörbék) Miként lehetséges a természetet arra kényszeríteni – William Henry Fox Talbot kifejezését használva – hogy a fényérzékeny anyag és a fotografikus apparátus egyedi alkalmazása révén a teljes fölöttünk lévő (ég-) boltozat félgömbjét megrajzolva ezen egyszerre beláthatatlan tágasságot megtekinthetővé, kézbe foghatóvá tegye? (Fél-tér, 2001, kamera, 2 világítóasztal, 2 félgömb alakú fotó) Vagy, továbblépve, a Földön álló és körbetekintő, saját aktuális horizontján végigpásztázó emberi tekintet pascali élményét kis világgömbként, a Narancs-tér (2004-5, kamera, 2 gömb- ill. 2 síkspirál alakú fotó,) spirális hámozási technikája segítségével alakítsa – ha nem is beláthatóvá, de – kézzelfoghatóvá. Lehetséges-e a dobókocka röptét egyetlen képen rögzíteni úgy, hogy minden oldalról képet kapjunk róla, vagyis a kocka pályája mind a hat írányból rögzülve visszakerülhessen a kocka határoló síklapjaira?

(3.)A törvény szépsége

aiszthézisz (érzékelés - esztétika)
Tudást a természettörvényekről az érzékek csatornáin érkező benyomások vizsgálata, elemzése, értelmezése révén nyerünk, ebben is többé-kevésbé létezik a klasszikus ókortól egyfajta konszenzus. De hogyan érzékeljük a pontot? "Pont az, aminek nincs része." Eukleidész: Elemek. Első könyv, definíciók, 1. pont. Pontok felsorolása: Fókuszpont, enyészpont, inflexiós pont, a pont az i-n, Arkhimédészi pont, origo - pont. A látógúla csúcsa, ahonnan nézünk kifelé, a fejünkben van, bár azt, hogy hol, nehezen tudjuk elképzelni, hiába képzeljük el könnyedén a látógúlát. Amikor a kiállítás címéről kérdeztem Csörgő Attilát, válaszában többek között ezt írta: "... az a fontos, hogy keresünk olyan új pontot (nézőpont, viszonyítási pont), amelyhez mérten a dolgok másfajta elrendezettséget mutatnak. Ez a pont persze nem fix, inkabb maga is mozgásban lévő." A mozgó fénypont közös eleme a Félgömb, (1996, lámpa, elektromotor, forgó alkatrészek) Gömb-örvény, (1999, lámpa, elektromotor, forgó alkatrészek), Epiciklois, (2001, lambda print) Make Love,(vagy, eredetileg "Makó love", 2002, lambda print) és a Fotó-labirintus, (2007-8, tükör, faállványzat, fényképezőgép, 7 db fakocka fotókkal) című alkotásoknak. Ahogy a Kerék című, az imént filozófiai gépnek nevezett kinetikus szobor felidézte a kísérleti eszközöket, itt maga a jelenség, az alapkérdést generáló fénypont mozgó képe lendül működésbe: valós vagy virtuális fényrajzok keletkeznek, adnak alkalmat képek születésére, vagy épp egy olyan bonyolult tükör-labirintus szerkesztésére, aminek egyetlen célja egy adott, három dimenziós térrésznek egyetlen látógúla optikai síkján szemlélhető vetületként való kiterítése. Pontos számításokkal az észlelés érdekében, az érzékelés szükséges kondícióinak megteremtése miatt, s eközben maga a funkcionális építmény esztétikai tárggyá lényegül át.

poézis (poiesis, költészet)
Csörgő Attila 1994-es "Álművek" című egyetemi szakdolgozata végén Lautréamont idézi: "A költészetet mindenki műveli, nem csak egyesek" Minha a külvilág ilyen értelemben lépne be saját építésű kamerái terébe. A "bárhol” költői esetlegességét figyelhetjük meg itt: a Fél-tér a Les Fresnoyban, a Narancs-tér Aeginán, a Möbius kamera Jenon. A leképzett iránti közömbösség tereli a figyelmet a képre: a lényeg az időfénykép kamerák ábrázolási technikája, a kép létrejöttének hogyanja – a látványelemek (vasszerkezet, autó, kukoricás, avar) a szükséges és nélkülözhetetlen ürügy.

Platón Timaioszában a világ gömb alakú, s benne az, amit mi időnek hívunk, "az örökkévalóság szám szerint tovahaladó mozgó képmása" (Platón III., Európa, Budapest, 1984. 335. lap, Telegdi Zsigmond fordítása). A Plátói szerkezetek teljes működése, s nem pusztán a látható alakzatok egyszerre idézik föl a Timaiosz platoni testjeit és a Lakoma (szümpozion) gömb alakú embereit, akiket Zeusz kettévágott, "mint ahogy a naspolyát szokás, aszalás előtt, vagy fonállal a tojást." (Platón I. Európa, Budapest, 1984. 970. lap, Kövendi Dénes fordítása). Az egymás iránt vágyakozó két fél, mint feszített húrokon mozgatott fapálcika-szakaszok.

katharzis (megtisztulás) Úgy mondják, a geometria, fizika törvényei önmagukban szépek, vajon ettől van-e, hogy Csörgő Attila műveiben is megjelenik kétségbevonhatatlanul a szépség? Azért, mert ezen törvények egyikét-másikát alkalmazza, használja, átdiffundálna a szép geometria a művészetbe automatikusan? Gondoljuk el, milyen volna, ha a Platoni testek egy tökéletesen megtervezett 3D virtuális világban mozognának, alakulnának egymásba, hibátlan illesztésekkel, sarkokkal, élekkel, pontosan? (Feladat: keressünk ilyen képeket, animációkat matematikai szemléltető könyvekben, filmekben, weboldalakon.) Ezek tökéletes demonstrációi és illusztráció, prezentációi és magyarázatai, érzéki megjelenítései a tudottnak, segítendő a belátást, megérteni az ismert törvény így-és-így-létét.

Csörgő Attila művei ebben az értelemben nem pontosak. A sugarakban ömlő homok világosan mutatkozik a segítségével láthatóvá tett fénykocka reflexeiben (Három test, 1993, homok, diavetítő, fadoboz, asztal). A Plátói szerkezetek, tetra-, hexa- és ikozaéderei nem képeznek szabályos, helyesszögű csúcsokat. A szépség abban rejlik, hogy egy valós fizikai térben az átalakulás folyamata újra és újra megvalósul. Nem a pontosság az érdekes - azt tudjuk, hogyan is van, lehet, lehetne. A megvalósulás folytonosan újra és újra előálló fázisai, a metamorfizmus szemléletessége, az esetlegességek és az ismétlődések mikro-revelációi az élmény és a szépség-állapot valódi forrásai. A szerkezetek, a művek bekapcsolásuk nyomán fáradhatatlan, imamalomszerű működésükkel ösztönöznek, szólítanak, hogy megtaláljuk (heuréka!) a bennünk rejlő, megtisztítandó, elfelejthető de felidézendő condition humane-t, mint katharzist.

Peternák Miklós