Európai utasok
Kolozsvári képzőművészet az ezredforduló után
2012. április 20. - július 8.
Megnyitó: 2012. április 19. 18:00
Kurátor: Angel Judit

kritika
Szolga Hajnal
Európai utasok
Kiállító művészek: Marius Bercea, Berszán Zsolt, Betuker István, Mihut Boscu, Razvan Botis, Mircea Cantor, Radu Comsa, Csiki Csaba, Duo van der Mixt, Oana Farcas, Adrian Ghenie, Simon Cantemir Hausi, Mihai Iepure Gorski, László István, Victor Man & Papp Anna-Bella, Miklós Szilárd, Miklósi Dénes, Alex Mirutziu, Nita Mocanu, Ciprian Muresan, Cristian Opris, Cristi Pogacean, Victor Racatau, Cristian Rusu, Serban Savu, Leonardo Silaghi, Mircea Suciu, Szabó Péter, Sergiu Toma, Gabriela Vanga, Veres Szabolcs

Intézmények: Alergische Platze; AltArt; Bázis; Colectiv A; D Media; Ecsetgyár; GroundFloor Group; Grupa Mica; IDEA art + society; Kolozsvári Művészeti és Design Egyetem; Laika; MindBomb; Plan B; Sabot; Sindan Kulturális Központ; Tranzit Ház; Version

Installációs terv: Kim Attila

Kolozsvár kortárs művészete évek óta rendkívüli nemzetközi érdeklődésnek örvend. A 2000-es évek közepén megjelenő, az új figuratív festészetre vonatkozó - egyébként azóta is vitatott - Kolozsvári iskola elnevezés, vagy a nemrég létesült, műtermeknek és független kulturális intézményeknek otthont adó Ecsetgyár hamar közismertté váltak Európa-szerte.

A kolozsvári művészek közül jónéhányan olyan rangos nemzetközi helyszíneken állítottak ki, mint például az amszterdami Stedelijk Múzeum, a new yorki MOMA, a zürichi Kunsthaus vagy a Neuer Berliner Kunstverein. Nemzetközi viszonylatban is meghatározó kiadványokban írtak a munkáikról, rangos galériákkal működtek együtt. A helyi művészeti intézmények számottevő nemzetközi kapcsolathálózattal rendelkeznek és folyamatosan látnak vendégül neves külföldi szakembereket.

A kolozsvári sikertörténet azonban nem máról holnapra létrejött "csoda", hanem folyamatosan épülő, rétegzett jelenség. Kialakulásához és fejlődéséhez kivételes művészi tehetség, inspiráció és talán némi szerencse is kellett - de mindezek hátterében a jórészt magánjellegű kezdeményezések mellett független művészeti intézmények sok-sok munkája, nyitott szellemisége, kitartása és tudatos önpozícionálása áll.

A Műcsarnok kiállításának célja a "kolozsvári jelenség" hiteles bemutatása. A tárlat egyik érdekessége, hogy a műalkotásokon kívül a helyi művészeti élet meghatározó intézményeit is bemutatja. Ezek az intézmények sokfélék: vannak közöttük kortárs művészetet bemutató, valamint színházi- és táncprodukcióknak helyet adó központok, digitális eszközökkel kísérletező műhelyek, közösségi és aktivista művészeti platformok, kiadói projektek, s megjelenik a kolozsvári képzőművészeti egyetem is, amely különösen nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére. A kiállításon szereplő több mint harminc művész, valamint tizenhét művészeti csoportosulás és intézmény kiválasztása az utóbbi évtized - nemzetközi viszonylatban is mérvadó - kolozsvári fejleményeire fókuszál.

A kolozsvári kortárs művészet nemzetközi beágyazottságát már önmagában az is jól jelzi, hogy a művek számottevő részét nyugat-európai gyűjteményekből kölcsönöztük. A kiállításon szereplő festmények, grafikák, objektek, fotók, videók és installációk között találhatóak frissen készült, illetve hely-specifikus alkotások.

S ha nem is olyan közvetlenül, mint a kilencvenes évek művészgenerációjának képviselői, de ezek a művészek is érzékenyen reagálnak a helyi társadalmi-kulturális közeg kihívásaira. A történelem és az emlékezet mechanizmusaihoz, az átmeneti korszak kétértelműségeihez vagy az ideológia változásaihoz éppen úgy reflektáltan viszonyulnak az alkotások, mint ahogy a művészettörténethez vagy a festészeti hagyományokhoz.

A kolozsvári kortárs művészet két markáns trendje, a figuratív festészet, valamint a kritikai és lírai konceptuális tendenciák egymást kiegészítő módon jelennek meg a Műcsarnokban.

A kiállítás különleges installációjának része egy aktív pihenőtér is, amely információk sokaságával várja a látogatókat.