Herman Levente
Zónák
2012. március 21. - április 22.
Megnyitó: 2012. március 20. 17:30
Megnyitja: Mogán Orsolya
A Zóna sorozat több képén megjelenő kietlen, sivatagos táj, különféle roncsokkal, kidobott tárgyakkal, hulladékokkal felidézi bennünk a sorozatok elhagyatott, szeméttel teli díszleteit. Megjelennek viszont új motívumok is, illetve egy meghatározott attribútum, amit akár az egyik korábbi, rendszeresen felbukkanó motívum átalakításának is tekinthetünk.

A Zóna sorozat képei közt is feltűnik, óriási méretével emelkedik fölénk egy homokkal beborított tájban, mintha egy régi, elhagyott víztároló lenne. A többi képen cumi formában egyrészt a gyereknevelés egyik fontos alkatrészét szimbolizálja, másrészt egy bukott, letűnt civilizáció nyomaként értelmezhető. Elhagyatott, kies vidéket látunk, az előtérben egy kislány nekünk háttal fordulva, csípőre tett kézzel, bátor kis felfedezőként szemléli a háttérben lévő épületeket, egy elhagyott ipari város düledező romjait, aminek részét képezik a cumisüvegek.

A képek hangulata ezáltal szürreálissá válik, a szemlélő szinte törpévé zsugorodik az óriás cumik között a mese és a valóság között ingadozva. Azonban ez a mese nem tündérekkel és jótékony varázslattal átitatott világ, hanem egy inkább a valóság eltorzításán alapuló kísérteties és nyomasztó hely. A gyermeki világ és a romlott civilizáció ütköztetése, valamint a gyermekkor kimeríthetetlen felfedezőkedve is benne rejlik ezekben a képekben, a gyerekek ismeretlen dolgok iránti vonzódása, a ráébredés, a még őszinte kutatás és a játék.

A játék, ami a művész bevallása szerint az egész mostani sorozatnak a lényege és végcélja. Nem véletlen a gyerekekkel kapcsolatos motívumok hirtelen megjelenése és elszaporodása a képeken, hiszen Herman Levente újdonsült apukaként közeli bepillantást nyer ebbe a világba, ami szemmel láthatóan gazdag és bőséges ihletforrásnak bizonyult.