Párbeszéd
Modern / kortárs / monokróm
2013. március 10. - június 10.
Megnyitó: 2013. március 9. 16:30
Kurátorok: Erdész László, Konkoly Ágnes
A kiállítás az Antal–Lusztig gyűjtemény anyagából válogat. A kurátori koncepció szerint a magyar művészetnek az avantgárdtól a kortárs irányzatokig ívelő korszakait és a magyar, valamint a nemzetközi monokróm festészet kiemelkedő alkotásait készteti párbeszédre.

A kiállításon a 20. századi magyar művészet meghatározó alkotóinak művei mellett magyar, illetve nemzetközi alkotók monokróm festményei láthatók: a formákból, síkokból, vonalakból, színekből építkező művek közül váratlanul villan fel egy-egy, a tiszta színekből és festői gesztusokból kibontakozó monokróm kompozíció.

A provokatív, elgondolkodtató vagy éppen a reveláció erejével ható párosítások a nézőt is párbeszédre, művészettörténeti korszakokon és országhatárokon átívelő időutazásra késztetik. Ilyen párosítások Nemes-Lampérth József fekete-fehér, tónusos képei és Jakob Gasteiger pasztózus gesztusai, Kassák Lajos élénk színei, letisztult formavilága és a monokróm felülettel finom virtuozitással játszó Frank Piasta.

Első látásra meglepő párt alkotnak Tóth Menyhért, a művészettörténetben párhuzam nélküli, már-már a monokrómba hajló, hullámzó képei és Károlyi Zsigmond, az egyszínű felületből ritmikusan kibontakozó faktúrái, Vajda Lajos filozofikus, a figuratív és a nonfiguratív határát súroló szénrajzai és Hermann Nitsch hidegen izzó kompozíciója vagy Korniss érzékeny, meditatív formái és Szabó Dezső hatalmas méretű, vibráló felületű, vörös Hemoglobinje.

Az Antal–Lusztig gyűjtemény képezi a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ törzsanyagát és rendszeresen bemutatásra kerül hazai és nemzetközi kiállításokon is. A gyűjteményt dr. Antal Péter nagyapja, Lusztig Sámuel alapozta meg a húszas évektől kezdődően. Dr. Antal Péter, nagyapja szellemiségének nyomdokában haladva tizenhárom éves korától gyűjt.

A monumentális, mintegy 3500 műtárgyat számláló gyűjtemény hazánk egyik legjelentősebb magángyűjteménye, melyen nyomon követhető a 20. századi magyar képzőművészet fejlődése: a 19. századi és a századforduló magyar festészetét meghatározó alkotók, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Mednyánszky, Nagy István, Csontváry, Gulácsy műveitől kezdve a modernizmus kibontakozásán, a Nyolcakon, az aktivizmuson, a konstruktivizmuson, az Európai Iskolán, Vajda Lajos, Vajda Júlia, Ámos Imre, Korniss Dezső, valamint Anna Margit és Ország Lili művein keresztül – akikhez a gyűjtőt személyes barátság is fűzte –, egészen a kortárs tendenciákig a 20. századi magyar művészet minden jelentős művészeti irányát felöleli.

A kiállítás a gyűjtemény legkiválóbb műveiből válogat és ezúttal olyan nemzetközi művészek munkáit is bemutatja, melyek Magyarországon eddig még nem voltak láthatóak, valamint a magyar művészettörténet olyan kulcsműveit is, mint például Vajda Lajos 1934-ből származó Önarcképét, Moholy-Nagy egy, a Sturm-os korszakból származó kompozícióját vagy Kepes György Programozott fényoszlopok című nagy hatású installációját.

Dr. Antal Péter érdeklődése az elmúlt években a monokróm festészet felé fordult, ezt reprezentálja a most látható kiállítás, melyet ebben az összeállításban még soha nem látott a hazai közönség. A magyar avantgárd, az Európai Iskola, a hazai és a nemzetközi kortárs művészet nagyjaink kulcsműveit, többek közt Bak Imre, Keserü Ilona, Reigl Judit, Nádler István, Lakner László, Birkás Ákos, Keserü Károly, Méhes László, Schaár Erzsébet, Hermann Nitsch műveit és a hazai, valamint nemzetközi monokróm művészet képviselőinek Károlyi Zsigmond, Gál András, Erdélyi Gábor, Bernát András, Seres László, Jakob Gasteiger, Jason Martin, Frank Piasta, Hantai Simon, Gerhard Richter, Marcus Abel, Bram Bogart alkotásait is bemutatja.

A képzőművészeti korok és műfajok eme merész találkozásának a Kepes Intézet ad otthont, mely Kepes György szellemiségének, a festészet, a fotó, az építészet, a szellem-, és a természettudományok interdiszciplinaritásának jegyében, a tudományos gondolkodás és a művészet határterületeinek kutatásával és támogatásával a komplex kultúrakutatás fontos hazai központja.

A kiállítás a forma és a szín, valamint a monokróm áthallásain, vizuális és gondolati összefüggésein keresztül vezeti el a nézőt a valóság leképezésétől az absztrakcióig, a tiszta színhez, egyazon szín árnyalatainak végtelen gazdagságának kimeríthetetlen szemléletéhez, mely Yves Klein szavaival élve: „Fürdés a térben, mely hatalmasabb a végtelennél. Ez az egyetlen módja a festésnek, mely elvezet az abszolút szellemhez.”