Péreli Zsuzsa
Retrospektív
2013. március 28. - május 17.
Megnyitó: 2013. március 27. 17:00
Megnyitja: Lőrincz Zoltán
A Szombathelyi Képtárban megrendezésre kerülő kiállítás már régóta dédelgetett álmunk, itt van Magyarország legnagyobb kortárs textil gyűjteménye, és Péreli Zsuzsa anno városunkban debütált. Említésre méltó az a tény, hogy a Szombathelyi Képtár rendelkezik a legtöbb Péreli művel hazánkban, ezért oly nagy a jelentősége annak, hogy egy retrospektív kiállítás keretén belül bemutatásra kerül alkotói pályája.

Péreli Zsuzsa 1974-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán Budapesten. Frank János művészettörténész már az első textilbiennálén felfedezte különös stílusát. Egyik kiállításának a megnyitóján azt mondta, hogy a „gobelin szinonimája Péreli Zsuzsa”.

Művészi pályafutása kezdetén, amikor a magyar textilművészet kilépett keretei közül, birtokba véve más művészi tartományokat, mint a land art vagy a konceptualizmus, és amikor a textilművészetben idegen anyagok jelentek meg, mint az üveg, a damil, a gyanta, a műanyag, akkor Péreli Zsuzsa az 1976-os szombathelyi textilbiennálén textiles textilt állított ki, egy csapásra – az útkereső munkák között is – sikert aratott és díjat kapott.

Ez a „Régiség” című alkotása volt, amely egy népi kendőkből készült kollázs, ahol a selyem bordűrbe tondo alakú gobelint komponált. A mű a múlandóságról szól. Péreli Zsuzsa a kárpitművészet hagyományait tiszteletben tartva, annak határait a szélsőségekig feszítette. Forradalmisága ebből adódott – ez volt az ő privát avantgárdja.

Jelentős, nagy feltűnést keltő korai alkotása az „Amnézia” volt, mely vörös zománcfestékes fakeretben kétoldalas gobelinből áll, egy avers és egy revers oldalból. Egy emberpárt ábrázol, az egyik oldalon a női alak van elmosódva a lebegve hagyott szálak által, a másik oldalon ellentétesen a férfi sziluettje. Az emberi kapcsolatokat elmállasztó, romboló időről esik szó, a mű nemcsak a „gobelin-anatómia”, hanem az elidegenedésé is. Munkáiban sokszor archaikus elemeket szerepeltet, ám ezek nem az ókorba nyúlnak vissza, hanem a XIX. század romantikáját, a XIX-XX. századfordulót és a XX. századot elevenítik meg.

Az érzelmekkel átitatott munkái mellett sok szakrális műve van, mint pl. a Millecentenáriumra 1996-ban készített „Himnusz” című gobelinje, melyet élete egyik legfontosabb alkotásának tekint a művésznő, amellyel elnyerte a Kölcsey Társaság díját Különös mementó, az 1989-es megrendítő romániai eseményeknek emléket állító „1989 Karácsony” című falikárpitja.

A szombathelyi tárlaton a legújabb fonalba ültetett gondolata az „Illuminatio” is kiállításra kerül. Megkérdezvén Péreli Zsuzsát, hogy mi inspirálta ennek a műnek a megszületését, mit szeretett volna vele üzenni, ezt a választ kaptam: azt a pillanatot „amikor az ember kicsiny, zárt egyéni énjéből kilép és a nyílt létben elkezd látni, tudni, megvilágosodni. A valóság éber megértésének momentumát”.

Cebula Anna