rohoizmus – A kézhezállóvá formáltak elengedése
2013. szeptember 14. - október 4.
Megnyitó: 2013. szeptember 13. 17:00
Előre jelzem, hogy aggodalomra semmi ok: Roho maradt, aki volt, művészetének táptalaja nem változott – csak éppen annyit, amennyire az egészséges, sőt kívánatos egy alkotó pályája során.

Mégis, anélkül, hogy konkrét filozófiai inspirációra akarnám visszavezetni Rohonczi István nagy, háromtermes, önálló kiállítását, adja magát néhány szakkifejezés (például a kéznéllevőség és a kézhezállóság Heideggertől) vagy éppen egy-egy tudományos munka (Foucault-tól A szavak és a dolgok éppen ilyen). Részben erre utal a tárlat címe, részben pedig arra, hogy a kiállítás előkészítése során valóban kerestük azokat a stílusjegyeket, az alkotói hozzáállás azon jellegzetességeit, amelyek akár egy művészeti mozgalom körvonalait adhatnák.

Hogy e körvonalak kirajzolódhassanak, a megszokotthoz képest más megvilágításba kell helyeznünk Rohonczi István munkáit – és éppen ez adja ennek a kiállításnak a különlegességét, rendhagyóságát a megszokott Roho-bemutatókhoz képest: a fény. A művész által felvonultatott szavak és dolgok ugyanis fények játékának tárgyává válnak.

A tárlat kapcsán meghatározó szó a „játék”, hiszen nem egy (művészet)tudományos vizsgálódás eredménye jelenik majd meg a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet falai között, hanem egy szabad ötletekből, olykor kissé vicces, máskor talán kicsit kockázatos kísérletezésből összeálló műtárgykollekció.

Fehérvári Tamás