Mindent beleértve című kiállításukat többek között a kriptoanarchizmus és McKenzie Wark Hacker-kiáltványának eszmeisége ihlette. Az anarchizmus és a társadalmi utópia Igor és Ivan Buharov műveiben a társadalomkritika eszköze, reakció a 21. századi társadalom működésének igazságtalanságaira: a javak és az információ elosztásának, valamint az oktatásnak a rendszerszintű egyenlőtlenségeire. Az anarchizmus eszméi, bár évszázados gyökerei vannak, néhány kivételtől eltekintve nem lettek a gyakorlatban kipróbálva. A Buharovok felvetése szerint az anarchizmus egy lehetséges aktivista válasz a jelenlegi társadalom tanácstalanságára és tehetetlenségére, a civil kurázsi hiányára. A kilátástalanság és eszköztelenség állapotának olyan látszólagos megoldásokat kínáló kapaszkodóira, mint a misztikus-ezoterikus tanokban való hit, szintén több ponton hivatkozik a kiállítás, sajátos, „Buharovos” művészi eszközökkel kiemelve az ilyen típusú tanok zavaros jellegét.
A multimédiás installációban a főszerepet ezúttal is a mozgókép játssza. A kiállítótérben változatosan prezentált, projekcióként vagy monitoron megjelenő, máskor objektre vetített töredékszerű rövidfilmek mellé tárgyi elemeket helyeznek. A többcsatornás mozgóképből és a köré rendezett environmentből assemblage-szerűen összerakott kiállítás a film mediális korlátait a képzőművészet eszközeivel tágítja ki. A Buharov-filmekben megszokott jellegzetes atmoszféra így az installatív elemek jelenlétének eredményeként a percepció több szintjén hat.