Mattis Teutsch − avantgárd és konstruktív realizmus
2020. január 25. - május 3.
Megnyitó: 2020. január 24. 18:00
Kurátor: Miklós Szilárd
Megnyitja: Rockenbauer Zoltán
A festő, szobrász és grafikus Mattis Teutsch János a huszadik századi modernista művészet egyik legnagyobb alakjaként vonult be a művészettörténetbe. Az 1884-ben, Brassóban született művészt Kassák Lajos fedezte fel a budapesti szcéna számára.

Jellegzetes grafikái az 1910-es években meghatározták a budapesti MA című folyóirat arculatát, sőt Kassák önálló kiállításon is szerepeltette alkotásait. Mattis Teutsch nem csak a magyar, hanem a nemzetközi és a romániai avantgárd aktív szereplője is volt: nevét együtt emlegették a külföldön hírnevet szerzett Tristan Tzarával.

A Mattis Teutsch János: Avantgárd és konstruktív realizmus című kiállítás egy kortárs művész, Miklós Szilárd kutatása és koncepciója mentén kínál új olvasatot Mattis Teutsch művészetéhez. A korábbi leszűkítő nézettel szemben sokkal inkább azokra a vakfoltokra teszi a hangsúlyt, amelyek az 1930-as évektől tárnak elénk egy kelet-európai művészsorsot, annak minden megpróbáltatásával és történelmi összefüggésével együtt.

A modernista művészettörténet-írás fókuszába Mattis Teutsch életművének egy rövid periódusa, a tízes és húszas évek művészi termése került, az az időszak, amely a kelet-közép európai avantgárd mozgalom fontos figurájaként számon tartott alkotó nemzetközi hírnevét megalapozta. Kevéssé ismert azonban, hogy Lukász Irénnel, közeli munkatársával és hagyatékának gondozójával mindketten pályája következetes folytatásának tekintették késői alkotásait.

Mattis Teutsch a harmincas évektől átváltott egy figuratív, realista művészetre, amelynek azonban volt egy sajátos, a modernizmusból táplálkozó karaktere. Nem éles váltás volt tehát, hanem inkább annak a felismerése, hogy a realizmusnak egy konstruktív, a társadalommal kapcsolatos szerepe van.

Ötvenes évekbeli munkái sem nevezhetők tipikus szocreál műveknek. Különös, halk szavú realizmus ez, amely nem a sztálinista eszme kiszolgálójaként kívánt működni, hanem a művészi, szellemi kommunikáció lehetőségeit kereste a társadalommal, a tágabb közösséggel.

Mattis Teutsch nem egy esetben a húszas évek végén készült alkotásaira festette rá a szocialista éra alatt készült műveit. Amikor erre fény derült, sok képét ledörzsölték, fizikailag is megsemmisítve a későbbi festményeket. Ez a jelenség áll a kiállítás középpontjában, amely számos új kérdést támaszt a modern művészet megítélésének szempontjaival kapcsolatban.

A kiállításra romániai és magyarországi múzeumokból, magángyűjteményekből és a családi hagyatékokból főként olyan műveket válogatott a kurátor, amelyeket a közönség eddig még nem látott.