Baranyai Levente
A Homotirannus árnyékában
2020. szeptember 25. - november 13.
Megnyitó: 2020. szeptember 25. 18:00
Baranyai Levente (1966, Budapest) közel három évtizede foglalkozik az érintetlen táj és az emberi civilizáció nyomainak dialektikus viszonyával. Festményein mezőgazdasági területek, használatból kivont repülőgépek temetői, fővárosunk emblematikus helyszínei jelennek meg, mindig műholdas képek légi perspektívájából.

Az elmúlt néhány évben művészetének fókusza az emberiség és a civilizáció hanyatlásának témaköre, a pusztulás démonikus nyomainak ábrázolása lett. Legújabb festményein az egykori civilizációk kolosszális építményeinek romjai elevenednek meg, melyek az emberi kapzsiság következtében a háborúk martalékaivá váltak.

A Deák Erika Galériában nyíló kiállításán Baranyai olyan ókori városokat örökít meg disztópikus hangulatú festményein, amelyeket egy, a hatalmat és az emberi gőgöt megtestesítő óriás termetű antropomorf szörnyeteg, a homotirannus nemrégiben porrá rombolt.

Ez a képzeletbeli, Baranyai által teremtett fiktív karakter - aki nagyon is hasonlít a mai kor emberére - a világtörténelmen végigvonulva tarolta le és zsákmányolta ki az élővilágot, végérvényesen átfordítva a több mint tízezer évig tartó holocén földtörténeti korszakot a jelenlegi, antropocén korszakába. A homotirannus árnyékában élni annyit jelent, mint rettegni a pusztítás beláthatatlan következményeitől, az enyészettől.

Az apokaliptikus városrészletek és az azokat körbefonó tájszeletek most is madártávlatból jelennek meg a manipulált műholdfelvételek után készült festményeken. Baranyai témafelvetésének monumentalitására vászonképeinek mérete is utal. A vaskosan, több rétegben felhordott olajfestéktől művei nem pusztán térbeli mélységet, de drámai, megrendítő hatást is keltenek.

Baranyai különleges festészeti technikával dolgozik, foltrendszerekből, apró elemek egymásra építéséből alkotja a térből mintegy kiugró, expresszív műveit, s tárja elénk illuzórikus tájait. A Homotirannus árnyékában sorozat amellett, hogy Baranyai festői nagyságát bizonyítja, az emberi kultúra és a modern barbarizmus közötti feszült viszonyra is felhívja figyelmünket.