BarabásiLab: Rejtett mintázatok
A hálózati gondolkodás elve
2020. október 10. - 2021. január 17.
Megnyitó: 2020. október 9. 18:00

kritika
Hornyik Sándor
Rejtett mintázatok - A hálózati gondolkodás elve
A Rejtett mintázatok a nagyrészt Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató tevékenységéhez köthető ún. Barabási-hálózatokat felhasználó kutatások elmúlt 25 évének bemutatása köré szerveződik. A hálózati vizualizáció alakulásának-fejlődésének nyomon követésével - a Barabási kutatólabor meghatározó projektjeinek bemutatása révén - az átfogó módszer képzőművészeti alkalmazásához juthat el az érdeklődő.

A csúcstechnológia felhasználásával a hálózati ábrák és struktúrák szemléletesen értelmezik azokat a rejtett kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyek egy-egy vizsgált jelenség hátterében húzódnak. A tárlat újszerű, izgalmas kísérlet arra, hogy múzeumi környezetben mutassunk be tudományos eredményeket.

A Rejtett mintázatok kiállítás sajátos létező a Ludwig Múzeum életében: kiméra, amely egyszerre őrzi magában több eltérő tudástípus módszereit és szemléletét. Tudományból és művészetből szőtt mozaik, ahol rendre felcserélődik a két médium néhány eleme, és új hajtásokat eresztenek, új mintázatokat hoznak létre.

Mindkét tevékenység - a vizualizáció az egyes tudományágakban, ill. a képzőművészeti alkotások létrejötte - ugyanabba az átfogó halmazba illeszkedik, a vizualitás, a vizuális kifejezés nagy tartományába. Másként mondva a megjelenítés fázisa kulcspillanat mindkét folyamat esetében, azaz a vizualizáció a közös nevező szerepét tölti be a természettudományok és a kultúra egyéb szegmenseinek viszonyában.

Maga a képzőművészet évtizedek óta használ összetett vizuális ábrákat, információs grafikákat, amelyek nem feltétlenül artefaktumok, gyakran inkább összefüggéseket, folyamatokat, eredetet-leszármazást, rokonsági fokot vagy másfajta kapcsolatokat igyekeznek megjeleníteni. Barabási tudományos projektjeinek képei, ábrái eddig főként olyan kontextusban jelentek meg a művészet életvilágában, ahol valamely téma, mint adott kulturális gyakorlat reprezentánsai lehettek (pl. mapping, gondolattérképek stb.). A budapesti Ludwig Múzeumban, majd azt követően a karlsruhei ZKM-ben önállóan, saját logikájuk alapján kerülnek bemutatásra a vizualizációs modellek.

A BarabásiLab kutatásaiban a dolgok és jelenségek közötti többnyire láthatatlan összefüggések keresése, az ismétlődő mintázatok felderítése áll a középpontban, amelyek összekapcsolják a természetet, a társadalmat, a nyelvet és a kultúrát. A hálózati szemlélet olyan átfogó, univerzális módszerrel kecsegtet, amelynek segítségével szinte minden összefüggés (pl. a művészeti karrierek sikeressége) természettudományos precizitással vizsgálható. A virtuális és valóságos adatszobrok, valamint a kiterjesztett valóságot használó eszközök segítségével a térbe kilépő vizualizáció a megjelenítés új lehetőségeit kínálja a kutatóknak és az érdeklődőknek.

A kiállításban helyet kap a jelenleg is folyó kutatások-feldolgozások bemutatása, mint a globális-lokális művészeti háló (Art Network) megjelenítése, amely a művészek és intézmények közötti kapcsolatokat ábrázolja, vagy éppenséggel a koronavírus-járvány hatása az emberek közötti kommunikációra.

A kiállítás tétje igazából az, hogy sikerül-e megfelelő érzékenyítéssel közelebb hozni a hálózati gondolkodás szellemiségét a művészet életvilágához, az érdeklődőkhöz. A Barabási-féle hálózati vizualizáció, mint módszer már sok tekintetben ott van a kortárs képzőművészet lehetséges eszköztárában. Lehetőség és potenciál, amellyel ostobaság lenne nem élnünk.

A kiállítótereket összekötő lépcsőházi térben Barabási Albert-László és a brazil Edson Pavoni monumentális moduláris rendszere kap helyet, amely kiválóan képes szemléltetni a síkban, illetve jóval kisebb dimenzióban kivitelezhető adatszobrok összefüggéseit. Az építészeti léptékű térkonstrukció alapját a magyarországi művészeti színtér hálózata jelentette.

A MOME Innovációs Központ Emergens Media kutatócsoport és a Barabási Lab együttműködésében valósul meg a Hálózat Rajzoló Robot és a Kiterjesztett Adatszobor Alkalmazás. Az előbbi a kiállítás minden napján kirajzolja egy-egy alkotó életútjának hálózatát a kortárs magyar képzőművészeti szcénából, a Kiterjesztett Adatszobor Alkalmazás pedig a térben elhelyezett hálózati szobor rejtett információinak megértését támogatja a kiterjesztett valóság (Augmented Reality) segítségével.