Nézz a hátad mögé

2003. január 31. – március 27.
MegnyitóOpening: 2003. január 30. 19:00

A katonai szlengből származó, s a kiállítás címéül szolgáló kifejezés a térbeli tájékózodás speciális módszerére utal, amelyben a tájékozódó – az alaphelyzet szerint – egy képzeletben a talaj síkján elhelyezett óra számlapja középen, arccal "12 óra felé", háttal "6 óra felé" jelenik meg. A címbeli felszólítás nyomán figyelmünket egy eddig nem – vagy nem megfelelően – érzékelt területre irányíthatjuk.
A kiállításon bemutatott munkák kiindulópontjának Arthur Koestler elképzelése tekinthető, amelyet a "Nyílvessző a végtelenbe" c. önéletrajzi írásában idézett fel:
"Valamikor tizenhat éves korom táján új dologba habarodtam bele: ezt "az ego-spirál paradoxonának" neveztem. A mögötte rejlő alapprobléma oly régi, mint Achilles meg a teknőc paradoxona, de ettől nálam még mániává vált.
Nos, matematikailag kimutatható, hogy egy ilyen spirál egyre közelebb és közelebb húzódik a középponthoz, anélkül, hogy valaha is egészen elérné, ugyanúgy, ahogy az 1-es szám állandó felezése ­ 1, 1/2, 1/4, 1/8, 1/16… és így tovább ­ egyre kisebb és kisebb törteket ad, anélkül, hogy valaha is elérné a nullát. Így a törekvés, hogy `megfogjuk az ént`, hogy elérjük az azonosságot az alany között, aki tudja, és tudásának tárgya között, szükülő spirálisként ábrázolható, amely csak végtelen számú befeléfordulás után éri el önnön közepét. Vagyis meglett a nyílvessző tökéletes ellenpontja. A végtelenül távolit keresve a nyílvessző a semmibe szállt; az én spirálja viszont egyre csak forog befelé, a végtelen közeli nyomában, amely azonban éppoly utolérhetetlen, mint a masik."
A megfigyelés és az érzékelés terével, szubjektumával, objektumával ill. folyamatával foglalkoznak a kiállított művek: ki a megfigyelő és ki/mi lehet a megfigyelt, hogy műkodik maga a folyamat, ill. hogy befolyásolja az adott környezet és helyzet mindezt. Lehetséges-e objektív megfigyelés, amikor a virtuális és a valós szituációk közötti különbség egyre meghatározhatatlanabb a "blue box" és a képi manipuláció más technikái elterjedésének következtében? Hogyan hat például a "white cube", a klasszikus modernista galéria tere a kiállított tárgyra, a befogadóra és magára a befogadásra?