exindex
kiállítási ajánlat | megnyitók | aktuális kiállítások | külföldi kiállítások | kiállítóhelyek
  1. in english

«« vissza
Csáki László, Pálfi Szabolcs
Magyar Agár
2007. március 3. - április 15.
Megnyitó: 2007. március 2. 19:00
„Magyarországon az agarakkal történő vadászat minden formáját törvény tiltja. A vadászkutya is csak teljesítmény-felmérő vizsga után kaphat minősítést. A magyar agarat mint tradicionális ősi kutyafajtát 2004-ben hungarikummá minősítették.

Ezért kiemelt figyelmet fordítanak a külső-belső karakterjegyek megőrzésére, a szaporítására, hogy ez a faj fennmaradjon. Azonban a velük történő vadászat mégis tiltott, miközben a kutya genetikai és fizikai felépítése egyértelműen vadászkutya jelleget mutat. A magyar agár tulajdonosok kutyájukkal csak illegálisan, vagy teljesítmény vizsga alkalmával vadászhatnak - ez utóbbi engedélyezett -, de ezek a vizsgák csak évi három alkalommal kerülhetnek megrendezésre.

Az agártulajdonosok a társadalom különböző egzisztenciális és etnikai rétegeiből kerülnek ki. Minden tulajdonos más és más érdekből tartja a kutyáját: a Miskolc és Kaposvár környéki falvakban élő romák családjukat tartják fenn az agarakkal. Illegális (rapsic) vadászatokon elejtett apróvadak eladásából élnek a létminimum alatt. Az ’agarasok’ elmondása alapján a romáknak vannak a legjobb kutyáik, mert minden nap teljesítenie kell az állatnak, különben éhen marad a család. Ezeket a kiváló agarakat sosem lehet látni, mert gazdáik rejtegetik őket. Vadászni a kocsi csomagtartójában vagy a lovas kocsi ülése alatt elrejtve viszik, és csak a vadra engedik ki őket. Aztán vannak, akik versenyeken szerepelnek agaraikkal, futópadon edzik oket a leggyorsabb pályaidő elérése érdekében. Ilyen nemzetközi pálya Magyarországon Rábapatonán és Isaszegen van, ahol rendszeresen rendeznek futamokat. Az itt versenyző agarakkal sohasem vadásznak és fogadni sem lehet rájuk, mert ez is törvénybe ütköző cselekedet. Vannak olyan tulajdonosok, akik a kutyát esztétikai karakterjegyei miatt tartják. Aztán vannak a tenyésztők és az elhivatott fanatikus agártartók, akik naponta edzik kutyáikat és terepfuttató pályákat terveznek és építenek.

Az Agár Projekttel egy Magyarországon csak kevéssé ismert összetett társadalmi jelenséget mutatunk be objektíven, amelynek középpontjában egy kutya, a magyar agár áll. A kutya genetikai, fizikai felépítése generál egy viszonyrendszert, melyben különböző érdekek feszülnek egymásnak a társadalom minden rétegében. Ezt a viszonyrendszert járjuk körbe, és mutatjuk be az eltérő véleményeket interjúk formájában. Megkérdeztünk minden érintettet: ’rapsict’, kutyatenyésztőt, verseny agarast, genetikust, kutyatartót, jogászt, vadászt. Az interjúkat és a különböző képi anyagokat (lassított felvételek, etűdök a versenyekről) külön-külön monitorokon nézhetik meg a látogatók. A két és fél órányi mozgóképet saját maga szerkesztheti a látogató úgy, hogy nincs meghatározva, hogy melyik riportot milyen másik mozgókép követi. Mi nem szerkesztettük össze a felvett anyagokat, így a dramaturgiával nem alkotunk véleményt, hanem az ’agaras’ szubkultúrának minden főbb szereplőjét megkérdeztük; így a néző feladata a szerkesztés, véleményalkotás. Az Agár – Projekt a Magyar Agárról egy videoinstalláció, 16 riportból és 8 loopolt etűdbol áll, melyeket 2005-2006-ban rögzítettünk.”
2B
ACB
Luk
M21
exindex 2000-2008
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány