Formabontók I.

A kiállítás áttekintést ad a magyar fotográfia 1965-1984 közötti két évtizedének képzőművészeti indíttatású, avantgárd szellemiségű műveiről. A kiállítás koncepciója Szilágyi Sándor megjelenő monográfiájának fölépítését követi: a műveket a különféle képtípusok szerint mutatjuk be. A látogatók így egymás mellett láthatják az absztrakt fotó három típusának (geometrikus, organikus, léptékváltó) jellegzetes műveit, a lineáris és a mátrixba rendezett szekvenciákat, a különféle városvíziókat és az izgalmas térkonstrukciókat, a legkülönbözőbb, sokszor elsőre meghökkentő önarckép- és portrékoncepciókat, és így tovább. A kiállítás és a monográfia célja ugyanis elsősorban az, hogy fölhívja arra figyelmet, hogy a képzőművészeti céllal készült fotó milyen rendkívül gazdag a képnyelvi eszközökben és fordulatokban.