Amit itt látunk az egy, bentről a külvilág, odakintről saját középpontja felé irányított, kettős figyelem, melyet átléphetetlen küszöbként, kint és bent határa, bőr választ kétfelé. Vak tapogatózás, és a tapogatózás lenyomatai. Az első rádöbbenés pillanatának lenyomatai, hogy kint és bent határa, leválasztható, átszakítható.
A rádöbbenés, hogy a bőr mely átszakadt, és foszlányokra hullott, értelmetlenné tesz minden további tapogatózást: mögötte semmi nincs, csak ugyanannak a tekintetnek a másik fele, mely így, legfeljebb önmagában merülhet el.
Szabó Nóra, testobjektjeiben a saját test érzékelésének, és az ezt az érzékelést figyelemmel kísérő tudatosság – végső soron a test és öntudat közötti határok elmosódottságának – problémáját járja körül.
Szücs András