Vida Judit életművét követve végig kísérhetjük azt a folyamatot hogyan vett új irányt a rendszerváltást követően művészetében a kerámiáról való gondolkodás.
Az acb Attachmentben most bemutatott, kilencvenes években készült kerámiák nyomokban felismerhető formáik ellenére inkább ironikus módon közelítik meg a tárgyak funkcióját.
Vida a rendszerváltás körül kezdett kísérletezni a kerámia és a fém ötvözésével, ebből született a Déjà Vu című sorozata. A kilencvenes évek közepére maga mögött hagyja az addig konzekvensen alkalmazott formát, ekkor készült műveinek különböző szabálytalan kilógó részei egyre messzebb kerülnek a kiindulási alaptól.
Az évtized második felében készült Egogeotika című sorozatában teljesedik ki Vida posztmodern stílusa. Arany, fekete és piros által dominált ornamentika jelenik meg e műveken, a fém applikációk is egyre hangsúlyosabbak.