NEMZETKÖZI MAGYARORSZÁG 1984-ben

110 művész munkája, korabeli dokumentumok és videó az 1989-es rekonstrukcióról

2000. április 14. – április 28.
MegnyitóOpening: 2000. április 14. 19:00


A kiállítás magyar résztvevői: Baksa-Soós János, Bernáth/y/ Sándor, Böröcz András, Császár László – Szurcsik József, Czakó Mária, Enyedi Ildikó, Erdély Dániel, Erdély Miklós, F. Farkas Tamás, Gábor Áron, Galántai György, Gellér B. István, Győrffy Sándor, Halász Arisztid, Inconnu Group, Jávor István, Kapitány Éva, Grawáts Péter, Kelényi Béla, Kovács Attila, Kovács P. Balázs, Kéri Ádám, Kukorelly Endre, Lengyel András, Lévay Jenő, Lugó László, Méhes Lóránd, Orbán György, Pácser Attila, vé Pálinkás Róbert, Regős Imre, Révész László, Sáska Géza, Somoskői Lajos, Stuiber Zsuzsa, Sugár János, Swierkiewicz Róbert, Szabó Gábor, Szabó György, Szaniszló Júlia, Szegi Amondó Zoltán, Szirányi István, Szkárosi Endre, Tábor Ádám, f. Tóth Árpád, Vásárhelyi Antal

A megnyitón bemutatásra kerül az Artpool Rádió „Magyarország” c. hangmontázsa (1984)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A 80-as évek művészetében az internethez hasonló szabad világhálót a „mail art” jelentette. A mail art – más „art-okkal” szemben – nem volt sem médium, sem irányzat, hanem inkább a kaotikus, véletlenszerű, szabad mozgásra nyitott, interaktív felület. A „hálótagok” önkéntesek, a külső és belső inspirációknak engedve, résztvevők és/vagy szervezők voltak. A „network” működésének egyik megjelenési formája a Commonpress nevű hálózati folyóirat volt, amelyet Pawel Petasz koordinált Lengyelországból. Bárki indíthatott egy új témát, ha megkérte saját lap-sorszámát, és vállalta, hogy a kiadványt elküldi a résztvevőknek. A hír ezután „felkerült” a „mail art világhálóra”. A „Magyarország” témát az olasz költő, Adriano Spatola „Itália számának” szellemes „olasz csizmái” inspirálták. Mivel a kiállítás nem volt követelmény, a Fiatal Művészek Klubja váratlan felkérésére, a „Magyarország szám” véletlenül vált kiállítássá. A művekből kirajzolódó kép 1984-ben, Orwell évében, „véletlenül” nem felelt meg az akkori országimázsnak, ezért betiltották. Most, a millennium évében, az országkép és világkép nagymérvű változása indokolja az anyag feldolgozását és újbóli bemutatását.