Braun András képei a vizuális befogadásra épülnek.
Festményein a technokultúra élményvilága
tükröződik, az élénk, jellemző színek,
a motívumok minimalizmusa és azok ismétlődése
erőteljes dinamikát kölcsönöz a képeknek.
A többféle olajfestési eljárást papírkivágásokkal
egészíti ki, mely festményeinek plaszticitást
kölcsönöz.
Iski Kocsis Tibor munkáiban mindennapi, emberi környezetünk
mesterséges és természetes elemeit ellentétes
minőségekként jeleníti meg. A fotó után
festő művész kiválasztott tárgyát
szinte megtévesztően valósághűen, leírón
ábrázolja, egy-egy mozzanattal azonban olykor megzavarja
a megszokott látványt, kibillentve a nézőt
a rutinos képolvasásból.
Király András sorozataiban maga által felvetett,
de sokakat érintő kérdésre, sokszor a humort
sem nélkülöző válaszokat ad. Mit hordanak
a férfiak a hónuk alatt? – teszi fel például
az első hallásra meglepő kérdést. Máskor
a kultúra egyébként meglehetősen terhelt, komolytalanságot
nehezen tűrő fogalma foglalkoztatja. Értelmezési
tartományának egy ritkábban előforduló
elemét mutatva jóleső könnyedséget kölcsönöz
a kultúra befogadásának.
Kósa János festményein a művészettörténet
állandó problémáival, az eredetiség,
a másolás, a plágium kérdésével
foglalkozik, hasonlóan a 20. században meghatározó
jelentőségű Picassohoz, Beuys-hoz, Duchamp-hoz, akiknek
műveit parafrázisokban használja fel. Más művészeti
alkotások ilyen jellegű kisajátítása
távolságtartó, de egyben azonosuló művészi
gesztust is magában rejt.
Kupcsik Adrián a televízió, videó és
egyéb tömegmédiumok pörgő, folyamatosan
mozgó, változó képi világából
merevít festménnyé, alkot újjá képeket.
A filmekből ismerős jelenetek emlékét fokozza,
hogy olajjal és vászonnal dolgozva is az elektronikus képek
szemcsézettségét, enyhén torzított hatását
éri el.
Nagy Kriszta személyes mozzanatokból, privát életéhez
tartozó naplójának motívum-kelléktárából
vett elemeket dolgozza fel korábbi festményein, a nagyközönség
elé tárva legszemélyesebb gondolatait, melyek mindennapiságukban
egyikünknek sem ismeretlenek, akár saját naplóink
részleteit is felismerhetnénk bennük.
Szűcs Attila festményeinek témáját
képeslapfotók ihletik. A fotók képi elemeiből
szelektál, kiemel, eltakar részeket és érzékeny,
irizáló festésmódjával egy valóságtól
távoli, metafizikusnak ható festészeti világban
alkotja újjá azokat. A finom árnyalatokkal elért
fátyolos, ködös közeg emlék–, vágy–,
álomképek vizuális világát idézi
fel a nézőben.
Galériánk látogatási ideje a nyáron módosul, a nyári nyitva tartás a következő:
Júliusban: szerda-csütörtök, 14-18 óráig
Augusztusban: bejelentkezés alapján