Stabilizátor

2001. január 10. – január 19.
MegnyitóOpening: 2001. január 9. 18:00

A kiállítás középpontjában a TARTÓSÍTÁS áll. Az az elmélet és gyakorlat, mely arra ösztönöz mindnyájunkat, hogy megőrizzünk, eltegyünk valamit még egy kis időre, vagy a távoli jövőnek. Legyen az bármilyen élelem, vagy zöldség, gyümölcs, de lehet éppen saját magunk tartósítása. Az emberi szervezet sem működik másként, mint a télire eltett friss zöldségek. A mikroorganizmusok bennünk is ugyanúgy működnek és ezeknek a mikroorganizmusoknak a működése okozza a mindenki által rettegett öregedést, elmúlást. Az E330 az egyik legveszélyesebb mesterséges étkezési sav, amely a tartósításban nagy szerepet játszik, ezért kapta a kiállítás ezt a címet. Kiállításunk egy olyan szimulált tudományos-fantasztikus helyzet, amelyben laboránsnőként jelenünk meg, mint stabilizátorok és kutatási eredményeinket tárjuk a közönség elé. Ezek a kutatások a tartósítás jelenlegi eljárásait sűrítik eggyé. A kémiai, fizikai, biológiai mellett, az analóg és digitális tartósítási eljárások kapják a legnagyobb szerepet. Az analóg és digitális, mint a múlt és jövő, két pólusként jelenik majd meg, amit a zenészek és a DJ jelenléte is megerősít. A vadonatúj szerzeményt, Peer Krisztián és Térey János költők számomra írt: A romlás virgácsai című szövegére Roskó Gábor és Békési Gyula készítette. Az 1999-ben készült cukrosperec és Ürmösbor című dalokat pedig DJ Cadik, vagyis a Membrán remixelte. A képzőművészeti partyt MC Petrányi vezeti be. Maga a bevezető szöveg szervesen kapcsolódik a térben észlelt hangokhoz, mivel belőlük „képződik”.
Hogyan halmozódik mindez egy kiállításban? A mindent átszövő remixekkel működő kultúrában a pillanatnyi, efemer jelenségek is
maradandóvá válhatnak, megőrződhetnek a jövőnek, ha belekerülnek egy remixbe. Eddig ez a popzenében, illetve a techno- kultúrában jelent meg. Ebben az esetben nem a posztmodern eklektikáról van szó, hanem arról a fajta heterarchiáról, ami az internettel kapcsolatban is felvetette a szerzői jogok kérdését egy pár évvel ezelőtt. A DJ-k lemezei egyértelműen belekerülnek abba a körforgásba, amelyben a többi DJ az ő munkájuk felhasználásával teljesen új minőségeket hoznak létre. A felhasználó mindig két, vagy több korábbi munkát von be az újba, és a létrehozott hangzás már az új DJ nevével kerül ki a piacra. Nincs plágium, öröklődés van, genetika, tartósítás. A magunk részéről megpróbáltuk az élelmiszeriparban használt tartósítási eljárások verses feldolgozását ebbe a mindent megengedő zenei környezetbe helyezni a jövőnek való megőrzés érdekében. Egy CD hordozó jelentős időtartamú szavatosságot jelent. A CD borító önálló műként hordozza az elhangzó szöveget és recepteket, valamint azokat a vizuális effekteket, amiket a magunkról alkotott belső képek kivetítése során a jövőnek kívánunk megőrizni és közvetíteni (digitális). A kiállítás/event ennek a CD-nek a bemutatója. A megnyitón élőben mutatjuk be a zenei anyagot, záráskor kerül a polcokra a konzerv. Ekkor már kizárólag tartósított ételek, zenék próbálgathatók.