Andreas Fogarasi kiállítása több irányból közelíti meg a kultúra szerepét a mai városokban, melynek egyre nagyobb szerepe van metropoliszok tervezésében, fejlesztésében, illetve város- vagy nemzeti image kialakításában. Ezért gyakori a kulturális intézmények téri koncentrációja, mint például a Bécsi Museumsquartier, a Londoni Southpark vagy akár a Budapesti Milleniumi városközpont. A szabadidőparkokhoz hasonlóan különböző koncepciójú "kultúraparkok" jönnek létre.
A parkok funkciója általában a szórakoztatás, így a Versailles-i parkoké is, amelyek közül a Trianoni park Magyarországon a nemzet/kultúra mai viszonyában nagy jelentőséggel bír. A Trianoni parkról készült fotók a kiállításban nem a történelmi döntések nyomait kutatják, hanem egy szponzoring rendezvény előkészítéseit, amelyen pénzt gyűjtenek a park felújítására.
A kiállításon, a Stúdió Galéria kiállítóterében egy nagy faszerkezet dominál, egy rámpa, aminek a formája kulturális (fotóstúdió) és szubkulturális (skateboard-halfpipe) tereket egyaránt elemez. Ez az épitészeti és városi gyakorlatokra utaló szerkezet színpadnak is szolgál a kiállitás explicit diszkurziv részének, egy beszélgetésnek, amelyen Feischmidt Margit kultúrantropológus, Tosics Iván szociológus és városkutató, valamint Sugár János képzőművész vesznek részt, a megnyitó másnapján, augusztus 28-án 19 órakor.