Chilf Mária ez alkalommal az akvarell-technikát naplószerű jegyzetekkel párosítja. Az élethűen megfestett részletek (emberi szív, aorták, természeti elemek) és a jelzésértékűen ábrázolt alakok (Brumi, ördög – és emberalak) filozofikus keretbe ágyazott, szabad asszociációk formájában közvetített fantázia-világ szereplői. A személyes hangvételű történetek között a képcímek, ironikusan megfogalmazott talányos bölcseletek (B tudja, csak úgy juthat ki az alagútból, ha belemegy; Amirol beszélni nem lehet, de hallgatni nem szabad; Küzdeni vagy menekülni?) kalauzolnak bennünket.
A művek az identitáskeresésről, a társas lét kérdéseiről, személyiségünk valós vagy vélt határainak átlépéséről és az abban rejlő veszélyekrol, a különös, sokszor megmagyarázhatatlan ambivalens emberi érzelmekről szólnak.
A kiállítást a szerző Szörtsey Gábor emlékének dedikálta.