Háy Ágnes formális művészi képzésben nem részesült, de a hazai neo-avantgard szellemén nevelkedve észrevétlenül is az újító „nagy generáció” tanítványává, sőt tagjává vált. Munkásságának két nagy területe a grafika és a film. Rajzain a szeszélyesen kanyargó tiszta vonal meglepő perspektívából ábrázolja a megszokott tárgyakat. Korai filmjeiben megteremtette a „különc úr” alakját, e figura mozgása, látásmódja, gondolkodása, észrevétlen filmes bukfencei később ott is meghatározták filmjeinek karakterét, ahol maga a „hős” nem jelenik meg.
Háy Ágnes 1969-től kezdve készít animációs filmeket, amelyek grafikai munkájából indultak ki. 1971–1972-ben nagy sikere volt a Gyurma című filmmel, melyben úttörőként képlékeny anyagot alkalmazott animációhoz. Ez a technika később elterjedtté vált. Tovább folytatta kisérleteit a nem valós mozgások előállítására a filmjeiben – sorozatok, cserélés és elmozdítás útján.
A ’70-es, ’80-as években gyakran vetíti 8 mm-es filmjeit, azonban a sok órás anyagból csak néhány befejezett produkció készült, ezekhez Vidovszky László írt zenét. 1999-től újra találkozik a filmkészítés a grafikával (Kezek, Mint a virág…) A Pixel Galéria kiállításán eddigi életművének legfontosabb mozgó képeit mutatja be.
Rendszeresen tart improvizációs animácótanfolyamokat, melyeken a tanítványokkal közösen készít filmet (Dance Macabre).
A kiállításhoz kapcsolódóan a Millenáris oktatási stúdiójában Háy Ágnes workshopokat is tart.
Háy Ágnes hálóhelye
MozgóKép kiállítás
2008. január 9. – március 2.
MegnyitóOpening: 2008. január 8. 18:00