Kiállításán elsősorban nagyméretű rajzokat láthatunk, gyerekek, fiatal nők és férfiak keveredtek eddigi életük realitásának határára. A figurák ruhájuk miatt könnyen kódolhatók, a nagyvárosi kozmoszból zuhantak Magyarósi papírlapjaira.
Levelek között vagy éppen tengerek mellett bolyonganak, ahol a vizek kéksége és a levelek türkizes tisztasága jól ellenpontozza a fekete grafitfigurák kényelmetlen kitaszítottságát. Magyarósi bátran kísérletezik az anyagokkal, kivág, ragaszt, majd átfest, és keze nyomán a hatalmas papír izgalmas, plasztikus felületté változik.