Többek közt ilyen pár a kortárs képzőművészetben Thomas Ruff és Thomas Struth, akiknél nemcsak a használt médium azonos, hanem mindketten a düsseldorfi iskola tagjai. Ezek a hasonlóságok azonban megtévesztőek is lehetnek, hiszen ami egy kevésbé alapos szemlélő számára kis eltérés, az valójában nem is annyira kicsi.
A játékos című kiállítás arra helyezi a hangsúlyt, hogy a két művész munkáiban, illetve azok létrejöttében sok közös elem sorakoztatható fel. A vázlatok, dokumentációk, fotómunkák, videók és szobrok oly módon kerülnek egymás mellé, hogy akár egy személy munkáinak is tűnhetnek. Azonban a kiállítás nem pusztán egy közös projekt, hanem két önálló művész munkáiból a hasonlóságok alapján készített válogatás, ami a Stúdió Galéria nevében is benne rejlő stúdió, muterem hangulatot igyekszik közvetíteni.
Szabó Ádám és Szabó Dezső között 2004-ben a Római Magyar Akadémián együtt töltött ösztöndíjas időszak óta folyamatos a párbeszéd, munkásságukban is fellelhető a párhuzam, különös tekintettel az alkotás dokumentálásából adódó process-munkák létrejöttére.
Szabó Ádám több éven keresztül készített olyan szobrászati videó-installációkat, amikor egy készülő szobor egymást követő fázisait ábrázoló fotókból rövid animációt állított össze, amit a szoborral együtt mutatott be. Munkaállomás címmel 70×100 cm-es fotókon dokumentálta az egyes művekhez külön-külön felépített, vagy inkább összeeszkábált stúdiókat, amelyek funkcionális installációként jelennek meg.
Szabó Dezső 1997 óta modellált látványok alapján készít fotókat, melyek werkfotóit egy szűkebb válogatásban Folyamat címmel mutatta be 2007-ben a Vintage Galériában. Az elmúlt tíz évben ezek a werkfotók önálló egységgé váltak. Már nem egyszerűen dokumentációk, hanem egyfajta kvázitudományos vizsgálódás eredményének tekinthetők, melyek a fizikai jelenségek modellálásának problémáját feszegetik. A kiállítás pillérét ezek a képek adják, vázlatokkal, szobrokkal, videókkal kiegészülve.