A Neon Galériában kiállított festményei, – akárcsak korábbi munkái – foto-realista alapokra épülnek. A sorozatokká fúziónáló képeket, a meta-narratív történet-láncolatok és kezdemények struktúráin túl, a lassan Siegmund védjegyévé váló ózonkék háttér és felületetek kötik össze, melyek a közös vizuális univerzum határát, vagy éppen határtalanságának érzetét jelölik ki.
Siegmund festményei kompozíciós anomáliákon keresztül kutatják és láttatják civilizációnk sterilitását, valamint a természetes-mesterséges elemek ellentétpárjának diabolikus dominanciájának ciklikus váltakozásait.
A képek rendszerekről, biológiai mátrixokról ötvözött formákról szólnak, kommunikációs csatornákról és információközlési felületekről, amik konkrét, de mindenképpen szimbólummá összesűrűsödő helyszínként, beavatkozások tereiként jelennek meg nézőik előtt.
Fenyvesi Áron