Sok évvel ezelőtt Meyer Saphiro még amellett érvelt, hogy radikális különbség van a művészet
kereskedelmi és szellemi értéke között, és figyelmeztetett, hogy ennek felszámolása komoly
értékválsághoz vezethet.
Mára a nemzetközi művészetben a kereskedelmi érték egyre inkább
elhatalmasodik a szellemi értékeken, sőt néha úgy tűnik, meg is határozza azokat. A pénzben
lehetséges egzakt mérhetőség felváltotta a művészet esztétikai, etikai, kognitív, érzelmi és
morális értékrendszerét. A pénz egzisztenciálisan értelmezhetőbb, mint a művészet, előbbi
garantálja utóbbi értékét.
Mert a modern világban a pénz a közös nevező, az általános
csereeszköz, amely ugyan fizikai valójában csak szimbolikus értékkel bír, mégis korlátlanul
funkcionál, mert az emberek valamilyen közös, bizalmi egyezmény alapján hisznek benne.
Napjaink késő kapitalista társadalmaiban, a zakatoló világválság idején egyértelműen látható,
hogy a morális érték létjogosultsága mindinkább háttérbe szorul, és a gazdasági értékrendszer
bizonyul a legfontosabbnak.
Ezzel párhuzamosan a jelenlegi krízis kiszámíthatatlansága egyre
több kérdés megfogalmazására kényszerít, és ennek egyik hozományaként a kortárs
művészetben az utóbbi években megnövekedett a pénz létének és felhasználásának különböző
szempontjait feszegető, értelmező, pellengére állító munkák száma.
Igaz az, hogy újabban a pénz legitimálja a művészetet? Igaz, hogy már a művészet áll a pénz szolgálatában? Vajon egy
műtárgy abszolút értéke, alapvető magyarázata valóban az árában rejlik?
Farkas Roland ezt a közös nevezőt, ezt a mágikussá vált papírdarabot helyezte kiállításának
fókuszába. A kiállítótérben két műegyüttest láthatunk: a Change című videóinstallációt és a
Rajzold a pénzedet, ami egy „megtisztított” bankjegyeket újrahasznosító in situ projekt. A tárlat
része az utcafront felől olvasható futófény is, amely a pénz kommunikációs értékét kiaknázva
igyekszik becsalogatni a járókelőket.
A művész legújabb alkotásainak kiindulópontja a defláció és a gazdasági logikával való
szembeszegülés. A Stúdió Galéria terében egy frontális pénzügyi kontextussal találkozhatunk,
amelyben az NKA-tól elnyert, valóban látható támogatáshoz a tágabb környezetet a kulturális és
gazdasági bizonytalanság tető-, vagyis mélypontja szolgáltatja.
A megnyitó esemény alkalmával a közönség tagjai aktív alkotók, mecénások, játékosok lehetnek,
és opcióval szállhatnak be a kiállítást kiteljesítő performaszba. Sebő Ferenc vezényletével
fejezhetik majd be Farkas Roland műalkotásait, és (magától értetődően) pénzért cserébe vihetik
tovább a rezisztens művészi gesztust.
Farkas Roland fő elfoglaltsága, hogy megkérdőjelezze mind a művészi, mind a gazdasági-politikai
jelenségeket – s ennek érdekében már számtalanszor nyúlt a társadalom bebetonozott
szegmenseihez, individuális szokásainkhoz.
A Rajzold a pénzed kiállításában mesterien fordítja
visszájára Andy Warhol ismert frázisát a következőképpen: Pénzt veszteni művészet, mással
dolgoztatni művészet, a rossz üzlet pedig a legnagyobb művészet!
Stenczer Sári
Rajzold a pénzed
2011. november 16. – december 10.
MegnyitóOpening: 2011. november 15. 19:00