A Szentendrén élő és alkotó Hajdú László az itt szárba szökkenő vizuális nyelvnek, a konstruktív festészetnek képviselője, a mai napig meghatározó, budapesti Stúdió kiállítások 1966-os tárlatán mutatkozott be, majd a hetvenes, nyolcvanas években a Műcsarnok a Dorottya Galéria, és a Francia Intézet is rendezett neki kiállítást. Később több külföldi csoportkiállításon vett részt Budapesten, Berlinben, Limburgban, Madridban, Münchenben, és mindvégig az Új Művésztelep tagjaként Szentendrén.
1963-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Domanovszky Endre, Kádár György, Barcsay Jenő voltak. Ezután bekapcsolódott a nemzetközi kapcsolatrendszerbe, tanulmányutakat tett Stuttgartban, Münchenben, Franciaországban, Olaszországban. 1966-1969 között Derkovits-ösztöndíjas. 1984-ben elnyerte a Szentendrei Grafikai Műhely nagydíját 2003-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott. Alapító tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek, az Art’éria Galériának. 1968-tól él Szentendrén.
Hosszú évek következetes munkájával hozta létre sajátos formarendszerét, amelyben a megszokott négyszögű képformától való eltérés és az expresszív, plasztikus részletekben gazdag, lírai geometria lett a védjegye. A redukált színkészlettel és geometriai alakzatokkal, a megszokott ecset helyett festőkéssel létrehozott festmény-objektjei tömegükkel is alakítják az őket körülvevő teret. Saját szavaival a művei „belső víziók metaforái” olyan egyensúlyi helyzeteket teremtenek meg, amelyek a valóságban egy finom mozdulattal kizökkenthetők lennének.
Archaikus, prehisztorikus hangulatú munkáiban a természeti erők, a föld, víz, levegő, tűz (nap) megjelenési formáit keresi. A kiállításon legújabb festménysorozatát és ezek alapján készült 10 grafikai lapját láthatja a közönség.